PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Megírtuk, hogy Lannert Judit felkérte a Tanítanék Mozgalomat arra, hogy gyűjtse össze azoknak a pedagógusoknak az eseteit, akiket korábbi polgári engedetlenségük vagy a státusztörvény miatt történt távozásuk után nem vesznek vissza az állami iskolákba. A tárca azt ígérte, hogy minden hozzájuk továbbított ügyet kivizsgál.

Erre reagálva a PDSZ Facebook-bejegyzésében azt írta: korábban velük is többször előfordult, hogy a minisztérium konkrét esetek, intézmények és pedagógusok megnevezését kérte. A szakszervezet szerint ilyen kérés érkezett még Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkársága idején is, többek között a béremelés végrehajtásával kapcsolatos problémák és a pedagógusok állítólagos listázása ügyében. Felidézték azt is, hogy Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ korábbi elnöke szintén azt kérte tőlük, nevezzék meg, hol és kiket érintettek ezek az esetek.

A PDSZ szerint azonban nem elszigetelt problémákról van szó:

Megszámlálhatatlan hasonló esetről tudunk, vagyis rendszerszintű jelenségről van szó. Éppen ezért nem az a megoldás, hogy egyenként próbáljuk összegyűjteni az eseteket, hanem az, hogy magát a rendszert kell megváltoztatni, amely lehetővé teszi ezeket a visszaéléseket

A tankerületeknél összpontosulnak a döntések

A szakszervezet szerint a vitatott személyi döntések hátterében az áll, hogy a döntések többsége a tankerületi központok vezetőinek kezében összpontosul. Álláspontjuk szerint a kinevezésekről és alkalmazásokról nem helyben, átlátható és ellenőrizhető eljárásban döntenek, hanem központilag.

A PDSZ szerint valódi megoldást az jelentene, ha az igazgatói és más személyi döntések nyilvános pályázati eljárásban, az intézményi közösség érdemi véleményének figyelembevételével születnének meg.

Emellett azt is javasolják, hogy a szakszervezetek kapjanak véleményezési jogot az álláshelyekre beérkezett pályázatokkal kapcsolatban is. Ennek keretében megismerhetnék, mely pályázatok feleltek meg a kiírás feltételeinek, kiket támogat az intézményvezető, illetve milyen indokok alapján utasít el egy-egy jelentkezőt. A PDSZ szerint ez növelné az eljárások átláthatóságát, és csökkentené az önkényes vagy hátrányosan megkülönböztető döntések lehetőségét.

Előrelépésnek tartják a törvénytervezetet, de kevésnek

A szakszervezet szerint a jelenlegi törvénytervezet pozitív változást jelent azzal, hogy az igazgatói pályázatok esetében bevezeti a véleményezési eljárást. Ugyanakkor úgy látják, hogy a tankerületi központok igazgatóinak meghatározó jogköre továbbra is megmarad, nemcsak az intézményvezetők, hanem a pedagógusok alkalmazása tekintetében is.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.