A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Megírtuk, hogy Lannert Judit felkérte a Tanítanék Mozgalomat arra, hogy gyűjtse össze azoknak a pedagógusoknak az eseteit, akiket korábbi polgári engedetlenségük vagy a státusztörvény miatt történt távozásuk után nem vesznek vissza az állami iskolákba. A tárca azt ígérte, hogy minden hozzájuk továbbított ügyet kivizsgál.
Erre reagálva a PDSZ Facebook-bejegyzésében azt írta: korábban velük is többször előfordult, hogy a minisztérium konkrét esetek, intézmények és pedagógusok megnevezését kérte. A szakszervezet szerint ilyen kérés érkezett még Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkársága idején is, többek között a béremelés végrehajtásával kapcsolatos problémák és a pedagógusok állítólagos listázása ügyében. Felidézték azt is, hogy Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ korábbi elnöke szintén azt kérte tőlük, nevezzék meg, hol és kiket érintettek ezek az esetek.
A PDSZ szerint azonban nem elszigetelt problémákról van szó:
Megszámlálhatatlan hasonló esetről tudunk, vagyis rendszerszintű jelenségről van szó. Éppen ezért nem az a megoldás, hogy egyenként próbáljuk összegyűjteni az eseteket, hanem az, hogy magát a rendszert kell megváltoztatni, amely lehetővé teszi ezeket a visszaéléseket
A szakszervezet szerint a vitatott személyi döntések hátterében az áll, hogy a döntések többsége a tankerületi központok vezetőinek kezében összpontosul. Álláspontjuk szerint a kinevezésekről és alkalmazásokról nem helyben, átlátható és ellenőrizhető eljárásban döntenek, hanem központilag.
A PDSZ szerint valódi megoldást az jelentene, ha az igazgatói és más személyi döntések nyilvános pályázati eljárásban, az intézményi közösség érdemi véleményének figyelembevételével születnének meg.
Emellett azt is javasolják, hogy a szakszervezetek kapjanak véleményezési jogot az álláshelyekre beérkezett pályázatokkal kapcsolatban is. Ennek keretében megismerhetnék, mely pályázatok feleltek meg a kiírás feltételeinek, kiket támogat az intézményvezető, illetve milyen indokok alapján utasít el egy-egy jelentkezőt. A PDSZ szerint ez növelné az eljárások átláthatóságát, és csökkentené az önkényes vagy hátrányosan megkülönböztető döntések lehetőségét.
A szakszervezet szerint a jelenlegi törvénytervezet pozitív változást jelent azzal, hogy az igazgatói pályázatok esetében bevezeti a véleményezési eljárást. Ugyanakkor úgy látják, hogy a tankerületi központok igazgatóinak meghatározó jogköre továbbra is megmarad, nemcsak az intézményvezetők, hanem a pedagógusok alkalmazása tekintetében is.
Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
