„Ne a fenntartó legyen a teljhatalmú úr” – megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat parlamenti vitája

Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.

Mint ahogy arról beszámoltunk, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatának fő célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.

Az egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, hogy ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása lenne olyan ügyekbe, amelyek jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartoznak.

Amennyiben a törvényt megszavazzák, bővülne az intézmények vezetőinek jogköre és mozgástere is. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben – költségvetési vagy jogi aggályok miatt – tagadhatná meg az egyetértést.

A tervezet kitér a sztrájkjogot korlátozó akadályok eltörlésére – a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a hatékony munkabeszüntetést a jelenlegi szabályok, amelyeket a korábbi kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolt.  A javaslat értelmében továbbá megszüntetnék az előírást, hogy szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehessen egyeztetni.

Müller Anna, a Tisza Párt képviselője szerda délelőtti posztjában arról írt, a törvényjavaslat egyik célja, hogy „ne a fenntartó legyen a teljhatalmú úr az intézmények felett.”

A javaslat megerősíti az intézményi autonómiát. A nevelőtestületek visszakapják a tőlük korábban elvont döntési, véleményezési, egyetértési jogokat az intézményi belső dokumentumok elfogadásánál és az igazgatók megbízásával kapcsolatban. A másik fontos cél, hogy a közoktatásban dolgozók kollektív munkaügyi jogait helyreállításuk, ebben elsődleges szerepet kap a sztrájkjog előtti korlátok lebontása – mondta el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium törvényjavaslata kapcsán, amely a Tisza első 100 napjában megvalósítható döntéseket tartalmazza.

A témában kedden felszólalt Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselő is, aki szerint az új rendben a „2020 előtti, bonyolultabb rendszer” állna össze, úgy fogalmazott:

Az igazgató előkészíti, a nevelőtestületnek meg kell, hogy szavazza minden évben, és ezt követően jön a fenntartó, aki egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemi tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ez egy háromszereplős döntéshozatali rendszer, amely könnyen hosszabb egyeztetéseket, több adminisztrációt és lassabb döntéshozatalt eredményezhet.

Az Oktatási Bizottság elnöke, Szűcs Dóra a menetrend kapcsán az Indexnek elmondta, a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat.

A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – a lap szerint ezzel magyarázható a különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, vagyis a pedagógusoknak nem kell 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.