Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Mint ahogy arról beszámoltunk, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatának fő célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Az egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, hogy ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása lenne olyan ügyekbe, amelyek jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartoznak.
Amennyiben a törvényt megszavazzák, bővülne az intézmények vezetőinek jogköre és mozgástere is. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben – költségvetési vagy jogi aggályok miatt – tagadhatná meg az egyetértést.
A tervezet kitér a sztrájkjogot korlátozó akadályok eltörlésére – a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a hatékony munkabeszüntetést a jelenlegi szabályok, amelyeket a korábbi kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolt. A javaslat értelmében továbbá megszüntetnék az előírást, hogy szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehessen egyeztetni.
Müller Anna, a Tisza Párt képviselője szerda délelőtti posztjában arról írt, a törvényjavaslat egyik célja, hogy „ne a fenntartó legyen a teljhatalmú úr az intézmények felett.”
A javaslat megerősíti az intézményi autonómiát. A nevelőtestületek visszakapják a tőlük korábban elvont döntési, véleményezési, egyetértési jogokat az intézményi belső dokumentumok elfogadásánál és az igazgatók megbízásával kapcsolatban. A másik fontos cél, hogy a közoktatásban dolgozók kollektív munkaügyi jogait helyreállításuk, ebben elsődleges szerepet kap a sztrájkjog előtti korlátok lebontása – mondta el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium törvényjavaslata kapcsán, amely a Tisza első 100 napjában megvalósítható döntéseket tartalmazza.
A témában kedden felszólalt Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselő is, aki szerint az új rendben a „2020 előtti, bonyolultabb rendszer” állna össze, úgy fogalmazott:
Az igazgató előkészíti, a nevelőtestületnek meg kell, hogy szavazza minden évben, és ezt követően jön a fenntartó, aki egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemi tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ez egy háromszereplős döntéshozatali rendszer, amely könnyen hosszabb egyeztetéseket, több adminisztrációt és lassabb döntéshozatalt eredményezhet.
Az Oktatási Bizottság elnöke, Szűcs Dóra a menetrend kapcsán az Indexnek elmondta, a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat.
A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – a lap szerint ezzel magyarázható a különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, vagyis a pedagógusoknak nem kell 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője (korábban pedagógusként és iskolaigazgatóként dolgozott) felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
