Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Mint ahogy arról beszámoltunk, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatának fő célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Az egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, hogy ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása lenne olyan ügyekbe, amelyek jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartoznak.
Amennyiben a törvényt megszavazzák, bővülne az intézmények vezetőinek jogköre és mozgástere is. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben – költségvetési vagy jogi aggályok miatt – tagadhatná meg az egyetértést.
A tervezet kitér a sztrájkjogot korlátozó akadályok eltörlésére – a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a hatékony munkabeszüntetést a jelenlegi szabályok, amelyeket a korábbi kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolt. A javaslat értelmében továbbá megszüntetnék az előírást, hogy szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehessen egyeztetni.
Müller Anna, a Tisza Párt képviselője szerda délelőtti posztjában arról írt, a törvényjavaslat egyik célja, hogy „ne a fenntartó legyen a teljhatalmú úr az intézmények felett.”
A javaslat megerősíti az intézményi autonómiát. A nevelőtestületek visszakapják a tőlük korábban elvont döntési, véleményezési, egyetértési jogokat az intézményi belső dokumentumok elfogadásánál és az igazgatók megbízásával kapcsolatban. A másik fontos cél, hogy a közoktatásban dolgozók kollektív munkaügyi jogait helyreállításuk, ebben elsődleges szerepet kap a sztrájkjog előtti korlátok lebontása – mondta el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium törvényjavaslata kapcsán, amely a Tisza első 100 napjában megvalósítható döntéseket tartalmazza.
A témában kedden felszólalt Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselő is, aki szerint az új rendben a „2020 előtti, bonyolultabb rendszer” állna össze, úgy fogalmazott:
Az igazgató előkészíti, a nevelőtestületnek meg kell, hogy szavazza minden évben, és ezt követően jön a fenntartó, aki egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemi tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ez egy háromszereplős döntéshozatali rendszer, amely könnyen hosszabb egyeztetéseket, több adminisztrációt és lassabb döntéshozatalt eredményezhet.
Az Oktatási Bizottság elnöke, Szűcs Dóra a menetrend kapcsán az Indexnek elmondta, a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat.
A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – a lap szerint ezzel magyarázható a különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, vagyis a pedagógusoknak nem kell 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője (korábban pedagógusként és iskolaigazgatóként dolgozott) felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
