Megkezdődött a köznevelési törvényjavaslat tárgyalása a keddi rendkívüli parlamenti ülésen. A Tisza képviselői szerint az előterjesztés az iskolai autonómia megerősítését és a pedagógusok sztrájkjogának rendezését szolgálja, miközben a Fidesz úgy gondolja, a módosítás lassabb és bonyolultabb döntéshozatalt eredményezhet.
Mint ahogy arról beszámoltunk, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatának fő célja az iskolák szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, valamint a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
Az egyik legfontosabb pontja a javaslatnak, hogy ismét a nevelőtestület dönthetne az intézmény pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ), az éves munkatervről, valamint az iskola működését értékelő beszámolók elfogadásáról. Ez azt jelentené, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása lenne olyan ügyekbe, amelyek jelenleg a fenntartó vagy az intézményvezetés hatáskörébe tartoznak.
Amennyiben a törvényt megszavazzák, bővülne az intézmények vezetőinek jogköre és mozgástere is. A javaslat alapján a kinevezésekkel, felmondásokkal, besorolásokkal és bérekkel kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével lehetne meghozni, ugyanakkor a tankerületi vezető csak meghatározott esetekben – költségvetési vagy jogi aggályok miatt – tagadhatná meg az egyetértést.
A tervezet kitér a sztrájkjogot korlátozó akadályok eltörlésére – a szakszervezetek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a hatékony munkabeszüntetést a jelenlegi szabályok, amelyeket a korábbi kormány a tanulók oktatáshoz való jogának védelmével indokolt. A javaslat értelmében továbbá megszüntetnék az előírást, hogy szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehessen egyeztetni.
Müller Anna, a Tisza Párt képviselője szerda délelőtti posztjában arról írt, a törvényjavaslat egyik célja, hogy „ne a fenntartó legyen a teljhatalmú úr az intézmények felett.”
A javaslat megerősíti az intézményi autonómiát. A nevelőtestületek visszakapják a tőlük korábban elvont döntési, véleményezési, egyetértési jogokat az intézményi belső dokumentumok elfogadásánál és az igazgatók megbízásával kapcsolatban. A másik fontos cél, hogy a közoktatásban dolgozók kollektív munkaügyi jogait helyreállításuk, ebben elsődleges szerepet kap a sztrájkjog előtti korlátok lebontása – mondta el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium törvényjavaslata kapcsán, amely a Tisza első 100 napjában megvalósítható döntéseket tartalmazza.
A témában kedden felszólalt Czirbus Gábor fideszes országgyűlési képviselő is, aki szerint az új rendben a „2020 előtti, bonyolultabb rendszer” állna össze, úgy fogalmazott:
Az igazgató előkészíti, a nevelőtestületnek meg kell, hogy szavazza minden évben, és ezt követően jön a fenntartó, aki egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemi tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ez egy háromszereplős döntéshozatali rendszer, amely könnyen hosszabb egyeztetéseket, több adminisztrációt és lassabb döntéshozatalt eredményezhet.
Az Oktatási Bizottság elnöke, Szűcs Dóra a menetrend kapcsán az Indexnek elmondta, a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat.
A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – a lap szerint ezzel magyarázható a különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, vagyis a pedagógusoknak nem kell 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője (korábban pedagógusként és iskolaigazgatóként dolgozott) felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.
Már lehet regisztrálni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 13 városba szervezett szakmai fórumaira, amelyek célja, hogy közvetlenül gyűjtse össze a szakképzésben dolgozók tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Ha rövid időn belül nem emelik meg a NOKS-dolgozót bérét, nagy eséllyel sztrájkolni fognak.
A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek.
