Megjelent a 2026/2027-es tanév rendje, mutatjuk az összes fontos dátumot
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 és 2024 között 92 ezerről 109 ezerre nőtt a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma, ezen belül a súlyos tanulási nehézségekkel küzdőké közel tízezerrel emelkedett – írja a Telex.
A lapnak nyilatkozó gyógypedagógusok és pszichológusok arról számoltak be, hogy munkájuk jelentős részét ma már a vizsgálatok és a szakvélemények elkészítése teszi ki, miközben egyre kevesebb idő jut a gyermekek tényleges fejlesztésére. Többen úgy fogalmaztak, hogy a rendszerben "papírgyártás" zajlik, miközben éppen a legfontosabb feladatra, az egyéni fejlesztésre nem marad elegendő kapacitás.
A problémákat tovább súlyosbítja a szakemberhiány. Például több helyen nincs elegendő gyógypedagógus, ezért előfordul, hogy pszichológusok végeznek olyan gyógypedagógiai vizsgálatokat is, amelyek nem tartoznak a szakterületükhöz.
Ez különösen problémás lehet például diszkalkulia vagy diszlexia gyanúja esetén, amikor a vizsgálatot akár egy frissen végzett pszichológus végzi, aki még csak most sajátítja el a vizsgálómódszereket, és egyébként sem az ő szakterülete
– mondta a lapnak egy szakszolgálatnál dolgozó pszichológus.
A Telexnek nyilatkozó szakemberek szerint a BTMN-es gyerekkel foglalkozó rendszer sem működik megfelelően, mert a diagnózis után sok esetben nem biztosítható számukra a szükséges fejlesztés. Az iskolákban gyakran nincs elegendő gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus, ezért előfordul, hogy egy gyerek csak két-három hetente jut fejlesztéshez, vagy egyáltalán nem kapja meg az előírt ellátást.
A pszichológiai ellátásban is hasonló gondokról számoltak be. A nevelési tanácsadásra egyre több szorongó vagy magatartási problémákkal küzdő gyerek érkezik, miközben kevés a gyermekpszichiáter, hosszúak a várólisták, és a szakszolgálatokban is korlátozzák az egy gyerekre fordítható alkalmak számát.
Többen a 2013-as fenntartóváltást is a problémák egyik forrásának nevezte, ugyanis ekkor kerültek át a szakszolgálatot a tankerületekhez. Azóta szerintük csökkent az intézmények szakmai önállósága, romlottak a finanszírozási lehetőségek, miközben a dolgozók munkaterhei folyamatosan nőttek. Sok helyen saját pénzből vásárolnak fejlesztőeszközöket, játékokat vagy akár alapvető irodaszereket is.
Arról nem beszélve, hogy a hatéves kori kötelező iskolakezdés szabályozása növelte az iskolaérettségi vizsgálatok számát, ami tovább terheli a szakszolgálatokat. A szakemberek szerint emiatt több éretlen gyermek kerül iskolába, ami hosszabb távon további tanulási és beilleszkedési problémákhoz vezethet.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a lap megkeresésére közölte: a szakszolgálatoknál vizsgálják a szakemberhiány, a várakozási idők, a területi különbségek és a növekvő ellátási igények kezelésének lehetőségeit. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy nincs napirenden a szakszolgálatok önkormányzati fenntartásba történő visszaadása.
