Online véleménynyilvánító szavazást indít a Magyar Önkormányzatok Szövetsége: többek között arról kérdezik a lakosságot, hogy az általános és középiskolák maradjanak-e állami fenntartásban, vagy kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az eredmények alapján szeretne tárgyalni az áprilisi országgyűlési választás után felálló új kormánnyal szeretnének tárgyalni az önkormányzati rendszer jövőjéről.
A szervezet szerint az elmúlt években egyre több jogkört és forrást vont el a kormány az önkormányzatoktól, miközben a helyi feladatok és felelősségek továbbra is a településeknél maradtak.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a MÖSZ elnöke egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az önkormányzati rendszer átfogó átalakítása halaszthatatlan.
Átfogó radikális reformra van szükség, amelyet mielőbb el kell indítani. A Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által ígért 2029-es rendezés nagyon messze van, addig nem bírják ki az önkormányzatok
– fogalmazott.
A szövetség azért indítja el most az országos szavazást, mert az országgyűlési választásokon esélyes pártok ígéretet tettek arra, hogy meghallgatják a helyi közösségek véleményét.
A MÖSZ egy háttértanulmányt is készített az önkormányzati rendszer problémáiról, ezt szeretnék most „társadalmasítani”. Karácsony Gergely főpolgármester, a szervezet társelnöke úgy fogalmazott: a kérdéseket „meg szeretnék beszélni a főnökeikkel”, vagyis a településeken élő emberekkel.
A szavazáson öt kérdésben kérik ki a lakosság véleményét:
A gépjárműadó sorsa: maradjon a központi költségvetésben, vagy kerüljön vissza az önkormányzatokhoz. A bevételt a kormány a Covid-járvány idején vonta el.
Az iskolák fenntartása: az általános és középiskolák kerüljenek-e vissza az önkormányzatokhoz, vagy maradjanak állami fenntartásban.
Az egészségügyi ellátás szervezése: maradjon-e központi irányítás alatt több egészségügyi szolgáltatás, vagy kapjanak nagyobb szerepet a települések.
Építéshatósági jogkörök: az önkormányzatoknak legyen-e ismét nagyobb beleszólásuk abba, hogy mi épül a településeken.
Szolidaritási hozzájárulás: maradjon-e a jelenlegi rendszer, amelyben egyes települések nettó befizetővé váltak, vagy inkább helyben használhassák fel a pénzt.
A szervezet szerint az oktatás 2011-es központosítása sem hozta meg a várt eredményeket: az alacsonyabb színvonalú intézmények nem javultak, miközben több korábban jól működő iskola helyzete romlott.
Gémesi György az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy az iskolák állami kézbe kerülésével nincs meg az a gondoskodás és helyi kapcsolatrendszer az oktatás és az önkormányzat között, ami volt.
Az online szavazásban minden 16 év feletti állampolgár részt vehet. A válaszokat március 31-ig várják a szervezők.
A részvételhez egy ellenőrző kódot kell igényelni a szavazás oldalán, majd azt beírni az online szavazólapra. A kitöltőknek a lakóhelyük települését is meg kell adniuk, hogy látható legyen, mely térségekből érkeznek a válaszok.
Karácsony Gergely szerint az adatkezelés szigorú szabályok szerint történik, a szavazás lezárása után pedig minden személyes adatot törölnek.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
