CKP: Továbbra sem tisztázott, mi történik, ha a tantestület nem támogatja az igazgatót

Mint ahogyan arról több ízben beszámoltunk, augusztus 11-én fogadta el az Országgyűlés a köznevelési törvény és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény módosítását. A változtatások több ponton növelik az intézményi autonómiát: bővülnek a nevelőtestületek és az alkalmazotti közösségek jogosítványai, az igazgatók pedig visszakapják a teljes körű munkáltatói jogokat, emellett a módosítás a szakszervezetek helyzetét is érinti, valamint visszaállítja a pedagógusok sztrájkjogát.

Azonban a Civil Közoktatási Platform (CKP) frissen közzétett értékelésében úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítás

fontos, de nem elégséges lépés az iskolai autonómia irányába.

Ugyanis a szervezet szerint miközben több területen történt előrelépés, a társadalmi egyeztetés során megfogalmazott, elsősorban a szülői és diákjogokat, valamint az igazgatói kinevezések átláthatóságát érintő javaslataik nem kerültek be a végleges szabályozásba.

Mi történik, ha a tantestület nem támogatja az igazgatót?

A CKP egyik legfontosabb kifogása az igazgatói pályázatok szabályozását érintette: a módosítás ugyan erősíti a nevelőtestület szerepét, a platform szerint továbbra sincs meghatározva, milyen következménye van annak, ha a pedagógusok vagy az alkalmazotti közösség nem támogatja az adott jelöltet.

Az igazgatói pályázat esetén nincs eljárásrend arra, hogy mi történik, ha a nevelőtestület és/vagy az alkalmazotti tanács elutasítja a pályázatot

– sorolják az elfogadott törvényből kimaradt javaslatok között.

A kérdés azért is aktuális, mert nemrég a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolában alakult ki komoly vita az igazgatói kinevezés körül. Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, a pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását. Lannert Judit oktatási miniszter júniusban először nem is nevezte ki újra, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését, így Bátovszky végül további egy évre az intézmény élén maradhat. A döntés ellen az önkormányzat mellett szülők és pedagógusok is tiltakoztak.

A CKP ezen túl azt is szerette volna elérni, hogy a miniszternek indokolnia kelljen egy igazgatói pályázat elfogadását vagy elutasítását, ez a garanciális elem azonban szintén nem került be a módosításba – ahogyan az sem, hogy ismét lehetőség legyen az igazgató felmentésének kezdeményezésére.

Kevésnek tartják a szülők és diákok jogait

Az együttműködési fórum szerint az igazgatóválasztásnál a szülői és diákszervezeteknek is szerepet kellene kapniuk, így azt javasolta, hogy a fenntartónak kötelező legyen kikérnie a véleményüket a pályázatok elbírálásakor, ezt azonban nem építették be a törvénybe – ez pedig egybecseng a Szülői Hang Közösség korábbi kritikájával is. A szervezet szintén azt kifogásolta, hogy miközben a pedagógusok véleményezési joga visszakerült a szabályozásba, a szülőké nem.

A CKP az intézmények működését meghatározó dokumentumoknál is nagyobb részvételt biztosítana a szülőknek és a diákoknak: ezt azzal magyarázzák, hohy értékelésük szerint továbbra sincs valódi, érdemi véleményezési vagy egyetértési joguk az alapvető intézményi dokumentumok elfogadásakor. Az SZMSZ esetében ugyan létezik szülői véleményezési jog, a platform szerint azonban ez csak akkor érvényesül, ha az intézményben működik iskolaszék. A CKP azt szerette volna, hogy ahol nincs ilyen testület, ott a szülői szervezet tölthesse be ezt a szerepet.

Alig változott a szöveg a társadalmi egyeztetés után

A szervezet szerint a köznevelési törvény általuk vizsgált részeinél a társadalmi egyeztetésre bocsátott változat és a Parlament elé végül benyújtott szöveg „szinte betűre pontosan megegyezik”.

A CKP mellett több tagszervezetük, köztük a Szülői Hang, a Tanítanék, valamint az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesülete is részletes észrevételeket küldött a tervezethez, ám a szervezet szerint ezek sem jelentek meg a végleges szabályozásban. Külön vitathatónak tartják, hogy javaslataik állításuk szerint a parlamenti bizottsági vitában sem kerültek elő, annak ellenére, hogy azokat külön is elküldték Szűcs Dóra bizottsági elnöknek.

Azt azonban nem értjük, hogy a javaslatok közül miért nem került egy sem elő a parlamenti bizottsági vitában

 – hangsúlyozták.

A szakszervezetek több változtatást el tudtak érni

A CKP szerint az eredeti tervezethez képest végül több olyan ponton is történt változás, amelyet a szakszervezetek bíráltak: ezek közül az egyik legfontosabb, hogy kikerült a törvényjavaslatból a „köznevelésben foglalkoztatottak tanácsának” létrehozása, amely komoly vitát váltott ki az érdekképviseletek körében. Hozzátették továbbá: a szakszervezetek működését, érdekérvényesítési lehetőségeit és sztrájkjogát érintő kérdésekben azért nem fogalmaztak meg külön részletes javaslatokat, mert ezekben a szakszervezetek törekvéseit támogatták.

Egyházi iskolákat érintő szabályok is bekerültek

A CKP arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházi iskolákat érintő rendelkezések nem szerepeltek a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben, a végleges törvényszövegbe azonban bekerültek – ezek többsége nem új szabály, a platform mégis változtatást tartana szükségesnek.

A szervezet azt viszont problémásnak tartja, hogy az egyházi intézmények a felvételnél, az oktatás során és a tanulói jogviszony megszüntetésénél akkor is alkalmazhatnak vallási, világnézeti vagy hitéleti feltételeket, ha a család számára nincs elérhető másik állami vagy más felekezet által fenntartott iskola. A CKP szerint ezért ezen a területen további garanciákra lenne szükség.

A PDSZ helyretette a KDNP állításait: szerintük nem vettek el 33 milliárdot a pedagógusoktól

Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.