Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
Egyre több munkáltató kínál egész évben végezhető állásokat a diákoknak, ráadásul a klasszikus vendéglátós és kereskedelmi munkák mellett szakmai, irodai és gyakornoki pozíciókból is egyre nagyobb a választék – számolt be róla a Népszava.
A Profession.hu adatai alapján már az év első hónapjaiban is jelentős volt a kereslet a diákok iránt: 2025 januárjában 43, februárjában 16, márciusában pedig 34 százalékkal több nekik szóló álláshirdetést adtak fel, mint az előző év azonos időszakában. A nyár előtti hetekben pedig közel ugyanannyi ilyen hirdetés jelent meg, mint az év elején.
Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója szerint a cégek hozzáállása is változott: egyre többen nem kizárólag a nyári szezonban számítanak a diákokra. A vállalatok érdeklődése különösen a Covid utáni időszakban erősödött, amiben a munkaerőhiánynak is szerepe volt.
A változás nemcsak abban látszik, hogy mikor dolgoznak a diákok, hanem abban is, milyen feladatokat bíznak rájuk. A fiatalok az egyszerűbb, alkalmi munkák mellett egyre gyakrabban kerülnek adminisztratív, ügyfélszolgálati, irodai vagy kifejezetten a tanulmányaikhoz kapcsolódó gyakornoki pozíciókba.
Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet elnöke szerint a cégek sok esetben már olyan fiatalokat keresnek, akikkel hosszabb távon is tervezhetnek. Egy jól teljesítő gyakornokból így a diploma megszerzése után akár főállású munkatárs is lehet.
Ez a diákoknak is előnyt jelenthet, hiszen a munkával nemcsak pénzt kereshetnek, hanem olyan szakmai tapasztalatot is szerezhetnek, amelyet később az önéletrajzukban is feltüntethetnek. Egy korábbi diákmunka azt is megmutathatja egy leendő munkáltatónak, hogy a pályakezdő már szerzett tapasztalatot munkahelyi környezetben.
Az órabérek természetesen attól is függnek, milyen területen helyezkedik el valaki. A Profession.hu adatai szerint a vendéglátásban, a szállodaiparban és az idegenforgalomban átlagosan 1928 forintos órabérrel, míg az adminisztratív, asszisztensi és irodai munkakörökben 2223 forinttal lehetett számolni.
A Prodiák ennél magasabb, 2200–2800 forint közötti átlagos órabérekről számolt be, a speciálisabb tudást igénylő informatikai és mérnöki gyakornoki állásokban pedig óránként 3000–4000 forintot is kínálhatnak. A 25 év alattiak szja-kedvezménye miatt – annak feltételei és értékhatára mellett – a bruttó és a nettó kereset akár meg is egyezhet.
Azonban a fiatalok nem kizárólag az órabér alapján döntenek: a Profession.hu Z generációról készült kutatása szerint a fizetés mellett a munkavégzés helye és a munkaidő is meghatározó, de a fiatalabb munkavállalók az idősebb korosztályoknál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi légkörnek, a közösségnek és a home office lehetőségének.
A Prodiák tapasztalatai szerint az is alapvető elvárássá vált, hogy a fizetés pontosan érkezzen, a munkaidőt pedig össze lehessen egyeztetni az órarenddel. Hosszabb gyakornoki munkánál az otthoni munkavégzés lehetősége is fontos szempont lehet.
A vendéglátás továbbra is az egyik legnagyobb diákmunkás terület: az év első felében a hirdetések közel ötöde innen érkezett. Az adminisztráció és dokumentumkezelés 13 százalékos arányt képviselt.
A klasszikus diákmunkák sem tűntek el: továbbra is sok helyen keresnek felszolgálókat, pultosokat, hostokat és hostesseket, bolti eladókat vagy pénztárosokat. Emellett az adminisztrációban, az adatrögzítésben és a logisztikában is vannak lehetőségek, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak a szakmai gyakornoki állások.
Ráadásul az év második fele sem feltétlenül jelent visszaesést. Az e-kereskedelem, a logisztika és a karácsonyi időszakra készülő kereskedelem ősszel és télen is igényt teremthet a diákok munkájára.
A Prodiák szerint mindehhez a demográfiai helyzet is hozzájárul: évente körülbelül 50 ezerrel kevesebben lépnek be a magyar munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba vonulnak. Emiatt a fiatal munkavállalók egyre értékesebbé válhatnak a munkaadók számára, a diákmunka pedig sok cégnél már nem egyszerűen átmeneti segítség, hanem a későbbi munkatársak megtalálásának egyik módja.
Miközben a cégek egyre inkább hosszabb távon számítanak a fiatalokra, nem minden egyetemista fér hozzá ugyanahhoz a diákmunkás foglalkoztatási formához. Ahogyan arról korábban az Eduline-on részletesen beszámoltunk, a levelező munkarendben tanuló hallgatók – nappalis társaikkal ellentétben – jellemzően nem vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeten keresztül. Ennek oka nem az iskolaszövetkezetek döntése: a jelenlegi szabályozás szerint az iskolaszövetkezetek úgynevezett külső szolgáltatása keretében nappali tagozatos tanulók és hallgatók dolgozhatnak.
Pedig lenne olyan levelezős hallgató, aki dolgozna, és olyan cég is, amely alkalmazná. Az Eduline-nak korábban nyilatkozó iskolaszövetkezeti munkatársak szerint rendszeresen jelentkeznek levelezősök a meghirdetett diákmunkákra, és gyakran csak a hallgatói jogviszony ellenőrzésekor derül ki, hogy ebben a konstrukcióban nem foglalkoztathatók.
Ez azért is jelenthet problémát, mert egy levelezős hallgató az órarendjéből adódóan akár több teljes munkanapot is vállalhatna egy héten. Természetesen ők sincsenek kizárva a munkaerőpiacról: hagyományos munkaviszonyban, megbízási szerződéssel vagy más foglalkoztatási formában dolgozhatnak. Korábbi cikkünkben ugyanakkor több levelezős hallgató is arról számolt be, hogy az álláskeresésnél hátrányt jelentett számukra, amikor kiderült, hogy egyetemre járnak, és időnként a tanulmányaik miatt távol kell maradniuk a munkából.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
