A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.
A Budapesti Corvinus Egyetem 1840 alap- és mesterszakos hallgató megkérdezésével vizsgálta, hogyan dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, milyen karrierterveik vannak, és mit várnak első munkahelyüktől.
A felmérés szerint az alapszakos hallgatók 56 százaléka, a mesterszakosok 62 százaléka olyan állást keresne a diploma megszerzése után, ahol heti két-három napot otthonról dolgozhat. A kizárólag irodai munkavégzés már csak a hallgatók kisebb részének vonzó, ami arra utal, hogy a rugalmasság a pályakezdők számára ma már alapvető elvárás.
A Corvinus kutatása szerint az alapszakos hallgatók 51 százaléka, a mesterszakosok 68 százaléka dolgozik tanulmányai mellett. A mesterszakosok többsége heti 20 óránál is többet dolgozik, több mint negyedük pedig heti 31-40 órát tölt munkával. Az alapszakosok körében gyakoribb a heti 20 óránál kevesebb munkavégzés.
Ez összecseng a Tudatos Diák korábbi felmérésével is, amely szerint a diákmunkát végző egyetemisták a szorgalmi időszakban átlagosan heti 21 órát dolgoznak, nyáron pedig az átlagos heti munkaidő már eléri a 28 órát. A kutatásban megszólaló hallgatók arról számoltak be, hogy a munka sokszor a szabadidő, a sport és a közösségi élet rovására megy, a heti 30-40 órát dolgozók közül többen úgy fogalmaztak: szinte teljesen megszűnt az egyetemi életük.
A munkavállalás oka is eltér a két képzési szinten. Az alapszakosok elsősorban anyagi okokból vállalnak munkát, míg a mesterszakosok számára a szakmai tapasztalatszerzés a legfontosabb motiváció. A hallgatók több mint 30 százaléka emellett tanulmányi ösztöndíjat is kap, amelynek összege havonta 45 és 85 ezer forint között mozog.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
