A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.
A Budapesti Corvinus Egyetem 1840 alap- és mesterszakos hallgató megkérdezésével vizsgálta, hogyan dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, milyen karrierterveik vannak, és mit várnak első munkahelyüktől.
A felmérés szerint az alapszakos hallgatók 56 százaléka, a mesterszakosok 62 százaléka olyan állást keresne a diploma megszerzése után, ahol heti két-három napot otthonról dolgozhat. A kizárólag irodai munkavégzés már csak a hallgatók kisebb részének vonzó, ami arra utal, hogy a rugalmasság a pályakezdők számára ma már alapvető elvárás.
A Corvinus kutatása szerint az alapszakos hallgatók 51 százaléka, a mesterszakosok 68 százaléka dolgozik tanulmányai mellett. A mesterszakosok többsége heti 20 óránál is többet dolgozik, több mint negyedük pedig heti 31-40 órát tölt munkával. Az alapszakosok körében gyakoribb a heti 20 óránál kevesebb munkavégzés.
Ez összecseng a Tudatos Diák korábbi felmérésével is, amely szerint a diákmunkát végző egyetemisták a szorgalmi időszakban átlagosan heti 21 órát dolgoznak, nyáron pedig az átlagos heti munkaidő már eléri a 28 órát. A kutatásban megszólaló hallgatók arról számoltak be, hogy a munka sokszor a szabadidő, a sport és a közösségi élet rovására megy, a heti 30-40 órát dolgozók közül többen úgy fogalmaztak: szinte teljesen megszűnt az egyetemi életük.
A munkavállalás oka is eltér a két képzési szinten. Az alapszakosok elsősorban anyagi okokból vállalnak munkát, míg a mesterszakosok számára a szakmai tapasztalatszerzés a legfontosabb motiváció. A hallgatók több mint 30 százaléka emellett tanulmányi ösztöndíjat is kap, amelynek összege havonta 45 és 85 ezer forint között mozog.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
