Heti 2-3 nap home office-t vár el a legtöbb egyetemista az első munkahelyétől

A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.

A Budapesti Corvinus Egyetem 1840 alap- és mesterszakos hallgató megkérdezésével vizsgálta, hogyan dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, milyen karrierterveik vannak, és mit várnak első munkahelyüktől.

A felmérés szerint az alapszakos hallgatók 56 százaléka, a mesterszakosok 62 százaléka olyan állást keresne a diploma megszerzése után, ahol heti két-három napot otthonról dolgozhat. A kizárólag irodai munkavégzés már csak a hallgatók kisebb részének vonzó, ami arra utal, hogy a rugalmasság a pályakezdők számára ma már alapvető elvárás.

Budapesti Corvinus Egyetem

Már egyetem mellett is sokan dolgoznak

A Corvinus kutatása szerint az alapszakos hallgatók 51 százaléka, a mesterszakosok 68 százaléka dolgozik tanulmányai mellett. A mesterszakosok többsége heti 20 óránál is többet dolgozik, több mint negyedük pedig heti 31-40 órát tölt munkával. Az alapszakosok körében gyakoribb a heti 20 óránál kevesebb munkavégzés.

Ez összecseng a Tudatos Diák korábbi felmérésével is, amely szerint a diákmunkát végző egyetemisták a szorgalmi időszakban átlagosan heti 21 órát dolgoznak, nyáron pedig az átlagos heti munkaidő már eléri a 28 órát. A kutatásban megszólaló hallgatók arról számoltak be, hogy a munka sokszor a szabadidő, a sport és a közösségi élet rovására megy, a heti 30-40 órát dolgozók közül többen úgy fogalmaztak: szinte teljesen megszűnt az egyetemi életük.

A munkavállalás oka is eltér a két képzési szinten. Az alapszakosok elsősorban anyagi okokból vállalnak munkát, míg a mesterszakosok számára a szakmai tapasztalatszerzés a legfontosabb motiváció. A hallgatók több mint 30 százaléka emellett tanulmányi ösztöndíjat is kap, amelynek összege havonta 45 és 85 ezer forint között mozog.

Budapesti Corvinus Egyetem
Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.