A hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.
A Budapesti Corvinus Egyetem 1840 alap- és mesterszakos hallgató megkérdezésével vizsgálta, hogyan dolgoznak a diákok tanulmányaik mellett, milyen karrierterveik vannak, és mit várnak első munkahelyüktől.
A felmérés szerint az alapszakos hallgatók 56 százaléka, a mesterszakosok 62 százaléka olyan állást keresne a diploma megszerzése után, ahol heti két-három napot otthonról dolgozhat. A kizárólag irodai munkavégzés már csak a hallgatók kisebb részének vonzó, ami arra utal, hogy a rugalmasság a pályakezdők számára ma már alapvető elvárás.
A Corvinus kutatása szerint az alapszakos hallgatók 51 százaléka, a mesterszakosok 68 százaléka dolgozik tanulmányai mellett. A mesterszakosok többsége heti 20 óránál is többet dolgozik, több mint negyedük pedig heti 31-40 órát tölt munkával. Az alapszakosok körében gyakoribb a heti 20 óránál kevesebb munkavégzés.
Ez összecseng a Tudatos Diák korábbi felmérésével is, amely szerint a diákmunkát végző egyetemisták a szorgalmi időszakban átlagosan heti 21 órát dolgoznak, nyáron pedig az átlagos heti munkaidő már eléri a 28 órát. A kutatásban megszólaló hallgatók arról számoltak be, hogy a munka sokszor a szabadidő, a sport és a közösségi élet rovására megy, a heti 30-40 órát dolgozók közül többen úgy fogalmaztak: szinte teljesen megszűnt az egyetemi életük.
A munkavállalás oka is eltér a két képzési szinten. Az alapszakosok elsősorban anyagi okokból vállalnak munkát, míg a mesterszakosok számára a szakmai tapasztalatszerzés a legfontosabb motiváció. A hallgatók több mint 30 százaléka emellett tanulmányi ösztöndíjat is kap, amelynek összege havonta 45 és 85 ezer forint között mozog.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
