„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint 2024-ben Magyarországról összesen 36 086 fő vett részt az Erasmus+ programban, ennyien utaztak Magyarországról külföldre. A bizottság honlapján három kategóriára bontva jelenítik meg az adatokat.
24 607 diák
11 044 oktató és egyetemi munkatárs
435 egyéb résztvevő
Ezzel szemben a Pannónia Ösztöndíjprogram első szakaszában a hivatalos közlések szerint 8115 fő mobilitását támogatták. Ez a szám – Hankó Balázs tájékoztatása alapján – nemcsak a hallgatókat, hanem az oktatókat és kutatókat is magában foglalja. A kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozza, hogy ez több mint kétszerese annak, ahányan az „Erasmus utolsó évében” vettek részt külföldi mobilitásban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kabinet nagyjából 4000 fős részvétellel számol 2024-re. Az Európai Bizottság által közzétett hivatalos adat ennek közel a kilencszerese.
Az előző évek számai is a 2024-es adatokhoz hasonló nagyságrendet mutatnak, így bármelyik évre utalt is a miniszter az „Erasmus utolsó éveként”, a részvétel nagyságrendekkel magasabb volt annál, mint amit a kormányzati érvelés sugall. A járvány utáni időszakban különösen jelentős volt a növekedés: 2022-ben 35 893-an, 2023-ban pedig 38 287-en vettek részt az Erasmus+ keretében külföldi mobilitásban.
Az adatok közötti eltérés okairól kérdéseket küldtünk a Tempus Közalapítvány részére, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az Erasmus+ program 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes költségvetése az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint 26,2 milliárd euró. A forrást az Európai Unió többéves pénzügyi keretéből biztosítják, vagyis a támogatások központi uniós költségvetésből érkeznek a tagállamokba. A program lebonyolítását nemzeti irodák végzik – Magyarországon a Tempus Közalapítvány –, de a pályázati forrás nem a magyar állami oktatási költségvetésből származik.
Ezzel szemben a Pannónia Ösztöndíjprogram teljes egészében a magyar költségvetésből finanszírozott konstrukció, vagyis annak minden kiadása közvetlenül a hazai adófizetőket terheli. Az első szakaszban 10 milliárd forintot költött a kormány a programra, a második szakaszban újabb 10 milliárd forintot terveznek ráfordítani.
Orbán Anita: az elsők között szeretnénk helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést
A Pannónia sikerességének másik visszatérő érve, hogy jóval több célország közül lehet választani. A listán valóban megjelennek a klasszikus európai partnerek mellett olyan országok is, amik nem elérhetőek az Erasmus programban, mint például közel-keleti, ázsiai és számos afrikai ország. Az vitatható viszont, hogy olyan országokba, mint Uganda, Tanzánia, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán vagy Kambodzsa vajon a minőségi felsőoktatás miatt érdemes-e utazni.
Kicsit közelebbről megnézve a honlapon feltüntetett célországok listáját az is rögtön feltűnt, hogy a világ összes országát listázták. Ez főleg azért érdekes, mert számos országban aktív háború, fegyveres konfliktus vagy magas politikai feszültség van.
A Tempus Közalapítvány honlapján egy interaktív térkép mutatja, azokat az intézményeket, ahol már járt pannóniás hallgató, oktató vagy kutató, azonban azt nem részletezik, hogy hányan utaztak az adott intézménybe. Nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hogy országonként hányan utaztak ki, milyen megoszlásban választották a célállomásokat, és mely intézményekbe mentek a legtöbben.
Tavaly szeptemberben óta több körben kerestük kérdéseinkkel a Tempus Közalapítványt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Hankó Balázs a napokban beszélt az ATV-ben arról, hogy milyen lépéseket tettek eddig, hogy visszakerülhessenek a modellváltott egyetemek az Erasmus programba. A vita 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság összeférhetetlenségi feltételeket fogalmazott meg az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaira vonatkozóan. Állítása szerint a magyar Országgyűlés elfogadta a kért törvénymódosításokat, a politikusok kiléptek a kuratóriumokból, és további szigorításokat is bevezettek, ennek ellenére a kizárás érvényben maradt.
Az Európai Unió álláspontja szerint ugyanakkor a modellváltás után létrejött kuratóriumi struktúra továbbra is összeférhetetlenségi és átláthatósági kockázatot jelent az uniós források felhasználásában. A döntést az uniós tagállamok hozták meg, a Bizottság javaslata alapján, és addig tartják fenn a korlátozást az Erasmus+ és a Horizont program új pályázataira, amíg szerintük nem rendeződnek megnyugtatóan a függetlenségi és ellenőrizhetőségi garanciák. Az EU hangsúlyozza: a cél nem a hallgatók kizárása, hanem az uniós költségvetési források védelme.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os-e a kreditelismerés?
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
77,72 vagy éppenséggel 100 pont - ennyi pontot kellett legalább elérniük a szóbelihez azoknak a hatodikosoknak, akik az alábbi top100-as budapesti elitgimnáziumok valamelyikébe szeretnének bekerülni.
Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
Azok a hatodikosok, akik a központi írásbelin legalább 86 pontot értek el, azok mentesülnek a szóbeli alól az Apáczaiban 2026-ban.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
