„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz. Cikkünket frissítettük.
Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint 2024-ben Magyarországról összesen 36 086 fő vett részt az Erasmus+ programban, ennyien utaztak Magyarországról külföldre. A bizottság honlapján három kategóriára bontva jelenítik meg az adatokat.
24 607 diák (ebben benne vannak az általános iskolás, középiskolás diákok és az egyetemi hallgatók is)
11 044 oktató és egyetemi munkatárs
435 egyéb résztvevő
Ezzel szemben a Pannónia Ösztöndíjprogram első szakaszában a hivatalos közlések szerint 8115 fő mobilitását támogatták. Ez a szám – Hankó Balázs tájékoztatása alapján – nemcsak a hallgatókat, hanem az oktatókat és kutatókat is magában foglalja. A kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozza, hogy ez több mint kétszerese annak, ahányan az „Erasmus utolsó évében” vettek részt külföldi mobilitásban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kabinet nagyjából 4000 fős részvétellel számol 2024-re. Az Európai Bizottság által közzétett hivatalos adat ennek közel a kilencszerese.
Az előző évek számai is a 2024-es adatokhoz hasonló nagyságrendet mutatnak, így bármelyik évre utalt is a miniszter az „Erasmus utolsó éveként”, a részvétel nagyságrendekkel magasabb volt annál, mint amit a kormányzati érvelés sugall. A járvány utáni időszakban különösen jelentős volt a növekedés: 2022-ben 35 893-an, 2023-ban pedig 38 287-en vettek részt az Erasmus+ keretében külföldi mobilitásban.
Az adatok közötti eltérés okairól kérdéseket küldtünk a Tempus Közalapítvány részére, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az Erasmus+ program 2021 és 2027 közötti időszakra szóló teljes költségvetése az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint 26,2 milliárd euró. A forrást az Európai Unió többéves pénzügyi keretéből biztosítják, vagyis a támogatások központi uniós költségvetésből érkeznek a tagállamokba. A program lebonyolítását nemzeti irodák végzik – Magyarországon a Tempus Közalapítvány –, de a pályázati forrás nem a magyar állami oktatási költségvetésből származik.
Ezzel szemben a Pannónia Ösztöndíjprogram teljes egészében a magyar költségvetésből finanszírozott konstrukció, vagyis annak minden kiadása közvetlenül a hazai adófizetőket terheli. Az első szakaszban 10 milliárd forintot költött a kormány a programra, a második szakaszban újabb 10 milliárd forintot terveznek ráfordítani.
Orbán Anita: az elsők között szeretnénk helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést
A Pannónia sikerességének másik visszatérő érve, hogy jóval több célország közül lehet választani. A listán valóban megjelennek a klasszikus európai partnerek mellett olyan országok is, amik nem elérhetőek az Erasmus programban, mint például közel-keleti, ázsiai és számos afrikai ország. Az vitatható viszont, hogy olyan országokba, mint Uganda, Tanzánia, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán vagy Kambodzsa vajon a minőségi felsőoktatás miatt érdemes-e utazni.
Kicsit közelebbről megnézve a honlapon feltüntetett célországok listáját az is rögtön feltűnt, hogy a világ összes országát listázták. Ez főleg azért érdekes, mert számos országban aktív háború, fegyveres konfliktus vagy magas politikai feszültség van.
A Tempus Közalapítvány honlapján egy interaktív térkép mutatja, azokat az intézményeket, ahol már járt pannóniás hallgató, oktató vagy kutató, azonban azt nem részletezik, hogy hányan utaztak az adott intézménybe. Nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hogy országonként hányan utaztak ki, milyen megoszlásban választották a célállomásokat, és mely intézményekbe mentek a legtöbben.
Tavaly szeptember óta több körben kerestük kérdéseinkkel a Tempus Közalapítványt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Hankó Balázs a napokban beszélt az ATV-ben arról, hogy milyen lépéseket tettek eddig, hogy visszakerülhessenek a modellváltott egyetemek az Erasmus programba. A vita 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság összeférhetetlenségi feltételeket fogalmazott meg az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaira vonatkozóan. Állítása szerint a magyar Országgyűlés elfogadta a kért törvénymódosításokat, a politikusok kiléptek a kuratóriumokból, és további szigorításokat is bevezettek, ennek ellenére a kizárás érvényben maradt.
Az Európai Unió álláspontja szerint ugyanakkor a modellváltás után létrejött kuratóriumi struktúra továbbra is összeférhetetlenségi és átláthatósági kockázatot jelent az uniós források felhasználásában. A döntést az uniós tagállamok hozták meg, a Bizottság javaslata alapján, és addig tartják fenn a korlátozást az Erasmus+ és a Horizont program új pályázataira, amíg szerintük nem rendeződnek megnyugtatóan a függetlenségi és ellenőrizhetőségi garanciák. Az EU hangsúlyozza: a cél nem a hallgatók kizárása, hanem az uniós költségvetési források védelme.
Frissítés 02.25.
Cikkünk megírása után Varga-Bajusz Veronika, a KIM felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára videót tett közzé, amelyben úgy fogalmazott, hogy az általunk is ismertetett, az Európai Bizottságtól származó erasmusos adatokba beletartozik valamennyi általános iskolás, gimnazista, szakképzős diák, tanár és munkatárs, és valamennyi egyetem (állami, egyházi, magán) hallgatója, oktatója és munkatársa. Az államtitkár szerint azonban a Pannónia Programra vonatkozó adatok csak a megújult egyetemek oktatóira, hallgatóira vonatkoznak, ezért az Erasmust is csak ezeknél az intézményeknél lehet vizsgálni az utolsó, normális erasmusos évben, 2022-ben.
Mivel ezek az adatok nem nyilvánosak, ezzel kapcsolatban 2025 szeptemberében Hankó Balázs nyilatkozott az MTI-nek. Ekkor említette, hogy a „Pannónia Program első évében 8115-en vettek részt és tanultak, oktattak, kutattak a világ minden táján, köztük a legjobb egyetemeken. Felidézte: az Erasmus-programban az utolsó évben a magyar egyetemekről négyezren vettek részt, vagyis megduplázták a mobilitásban résztvevők számát.”
Viszont ebből nem derül ki, hogy pontosan melyik évre gondolt és az sem, hogy a magyar egyetemek alatt az összes hazai felsőoktatási intézményt vagy csak a modellváltó egyetemeket érti. Emiatt cikkünk megjelenése előtt írtunk a Tempus Közalapítványnak, hogy küldje el ezeket az adatokat. Ezen kívül az Európai Bizottságtól is kikértük az Erasmus+ programban résztvevő, külföldön tanuló magyar hallgatók számát. Amint megkapjuk a számokat, cikkünket frissítjük. Két adatot tudunk biztosan, hogy 2024-ben 24 607 diák vett részt az Erasmus+ programban, és azt, hogy a Pannónia Program első évében 8115 magyar hallgató, oktató és kutató utazott külföldre.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os-e a kreditelismerés?
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
