Újra lesz Erasmus az Egyesült Királyságban

2027. január 1-jétől csatlakozik az Egyesült Királyság és Svájc az Erasmus programhoz – jelentette be az Európai Bizottság.

Az Egyesült Királyság újra csatlakozik az Erasmus+ programhoz – jelentette be az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a brit tanulók, munkatársak, oktatási intézmények és szervezetek azonos feltételek mellett vehetnek részt a programban, mint az uniós tagállamok és a programhoz társult más, harmadik országok szereplői.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen így nyilatkozott:

Európa és az Egyesült Királyság évszázadok óta kölcsönösen előnyös oktatási kapcsolatokat ápol. E kapcsolatok további erősítése mindkét fél számára teljesen logikus – diákjaink, tanáraink, oktatási rendszereink, gazdaságaink és társadalmaink egésze számára. Várom, hogy ennek a fejleménynek a hatalmas lehetőségei mielőbb megvalósuljanak.

Ez a jelentős fejlemény több ezer diák, oktatási szakember és fiatal számára teremt új lehetőségeket, és biztosítja, hogy különböző hátterű emberek közül többen tanulhassanak, taníthassanak vagy vehessenek részt képzésben külföldön.

Az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni brit partnerekkel annak érdekében, hogy az Erasmus+ program mindkét oldalon a lehető legnagyobb előnyöket biztosítsa a diákok és intézmények számára. Az Egyesült Királyság 2027-től kijelöl egy nemzeti ügynökséget a programban való részvétel felügyeletére.

A 27 uniós tagállamon túl jelenleg az alábbi harmadik országok vesznek részt az Erasmus+ programban: Izland, Liechtenstein, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország.

Az Egyesült Királyság mellett Svájc is 2027. január 1-jétől csatlakozik a programhoz.

Miért lépett ki az Egyesült Királyság az Erasmusból?

A Brexit utáni egymást követő kormányok azt állították, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére is az Erasmus része maradhat. Boris Johnson akkori miniszterelnök 2020 elején azt mondta a parlamentben: „Az Erasmus programot nem fenyegeti veszély; továbbra is részt fogunk benne venni.” 2020 decemberére azonban az Egyesült Királyság kivette az Erasmus-tagságot a Brexit utáni EU-megállapodásból. Johnson azzal érvelt, hogy az ország pénzügyileg „rosszul jár”, mivel több uniós állampolgár érkezik egyetemi tanulmányokra az Egyesült Királyságba. Észak-Írország egyetemeinek hallgatói ugyanakkor az ír kormány támogatásával továbbra is részt vehettek a programban.

Magyarország is visszatérhet az Erasmus programba?

A kétharmados többséget szerző Tisza Párt hivatalos programjában hangsúlyosan szerepel a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása az oktatás és kutatás területén. A program alapján tehát nemcsak a hozzáférés helyreállítása, hanem a nemzetközi jelenlét aktív erősítése is cél.

Magyar Péter februárban arról nyilatkozott, „egy perc alatt megoldják”, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.