Újra lesz Erasmus az Egyesült Királyságban

2027. január 1-jétől csatlakozik az Egyesült Királyság és Svájc az Erasmus programhoz – jelentette be az Európai Bizottság.

Az Egyesült Királyság újra csatlakozik az Erasmus+ programhoz – jelentette be az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a brit tanulók, munkatársak, oktatási intézmények és szervezetek azonos feltételek mellett vehetnek részt a programban, mint az uniós tagállamok és a programhoz társult más, harmadik országok szereplői.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen így nyilatkozott:

Európa és az Egyesült Királyság évszázadok óta kölcsönösen előnyös oktatási kapcsolatokat ápol. E kapcsolatok további erősítése mindkét fél számára teljesen logikus – diákjaink, tanáraink, oktatási rendszereink, gazdaságaink és társadalmaink egésze számára. Várom, hogy ennek a fejleménynek a hatalmas lehetőségei mielőbb megvalósuljanak.

Ez a jelentős fejlemény több ezer diák, oktatási szakember és fiatal számára teremt új lehetőségeket, és biztosítja, hogy különböző hátterű emberek közül többen tanulhassanak, taníthassanak vagy vehessenek részt képzésben külföldön.

Az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni brit partnerekkel annak érdekében, hogy az Erasmus+ program mindkét oldalon a lehető legnagyobb előnyöket biztosítsa a diákok és intézmények számára. Az Egyesült Királyság 2027-től kijelöl egy nemzeti ügynökséget a programban való részvétel felügyeletére.

A 27 uniós tagállamon túl jelenleg az alábbi harmadik országok vesznek részt az Erasmus+ programban: Izland, Liechtenstein, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország.

Az Egyesült Királyság mellett Svájc is 2027. január 1-jétől csatlakozik a programhoz.

Miért lépett ki az Egyesült Királyság az Erasmusból?

A Brexit utáni egymást követő kormányok azt állították, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére is az Erasmus része maradhat. Boris Johnson akkori miniszterelnök 2020 elején azt mondta a parlamentben: „Az Erasmus programot nem fenyegeti veszély; továbbra is részt fogunk benne venni.” 2020 decemberére azonban az Egyesült Királyság kivette az Erasmus-tagságot a Brexit utáni EU-megállapodásból. Johnson azzal érvelt, hogy az ország pénzügyileg „rosszul jár”, mivel több uniós állampolgár érkezik egyetemi tanulmányokra az Egyesült Királyságba. Észak-Írország egyetemeinek hallgatói ugyanakkor az ír kormány támogatásával továbbra is részt vehettek a programban.

Magyarország is visszatérhet az Erasmus programba?

A kétharmados többséget szerző Tisza Párt hivatalos programjában hangsúlyosan szerepel a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása az oktatás és kutatás területén. A program alapján tehát nemcsak a hozzáférés helyreállítása, hanem a nemzetközi jelenlét aktív erősítése is cél.

Magyar Péter februárban arról nyilatkozott, „egy perc alatt megoldják”, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.