Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Az Egyesült Királyság öt évvel azután, hogy a Brexit nyomán kilépett belőle, újra csatlakozik az Erasmushoz, az Európai Unió oktatási és képzési programjához – írja a The Guardian. A lépés lehetővé teszi, hogy a brit intézmények bekapcsolódjanak az Erasmus kiterjedt képzési, oktatási és kulturális lehetőségeket kínáló hálózatába.
Bővül az Erasmus+ esélyegyenlőségi pályázat – több hallgató jogosult plusz pénzre
Ki jogosult az Erasmusba való részvételre?
Bár az 1987-ben indult első Erasmus-program a felsőoktatási hallgatókra összpontosított, az évek során kibővült, és Erasmus+ néven ma már magában foglalja a tanulószerződéses gyakornokok szakmai gyakorlatait, a sportedzői programokat, a tanárképzést, valamint az iskolai nyelvi és kulturális projekteket is. A brit miniszterek különösen hangsúlyozzák az Erasmus+ tagság szakképzési és munkatapasztalati elemeit a diákok és tanulók számára.
Fontos megjegyezni, hogy a magyar hallgatók közül továbbra is csak azok vehetnek részt az Erasmus-programban, akik állami fenntartású egyetemen tanulnak. 2022 végén 21 egyetem hallgatói és oktatói veszítették el az Erasmus+ és Horizont programokban való részvételi lehetőségüket, a kizárás hivatalosan 2024 szeptemberében lépett életbe. Ők azóta a Pannónia ösztöndíjprogrammal tudnak külföldre menni tanulni.
Hogyan lehet részt venni?
Magánszemélyek nem jelentkezhetnek közvetlenül az Erasmusra; a részvétel a programban részt vevő szervezeteken – például iskolákon, ifjúsági csoportokon, főiskolákon vagy munkahelyeken – keresztül történik. Az egyes programok időtartama két naptól akár egy évig terjedhet, és az EU összes tagállamára, valamint a társult országokra is kiterjed: Izlandra, Norvégiára, Liechtensteinre, Szerbiára, Törökországra és Észak-Macedóniára. A program támogatásokat biztosít az utazási, szállás- és megélhetési költségekre, valamint a kurzusdíjakra és bizonyos járulékos kiadásokra.
Hogyan fog működni az Egyesült Királyság tagsága?
A brit kormány egy új nemzeti ügynökséget hoz létre az Erasmus+ program működtetésére. A pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne. Ez idő alatt a kormány értékelni fogja, mennyire segítette a program a fiatalok lehetőségeinek bővítését, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében.
Miért lépett ki az Egyesült Királyság az Erasmusból?
A Brexit után egymást követő kormányok azt állították, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére is az Erasmus része maradhat. Boris Johnson akkori miniszterelnök 2020 elején azt mondta a parlamentben: „Az Erasmus programot nem fenyegeti veszély; továbbra is részt fogunk benne venni.” 2020 decemberére azonban az Egyesült Királyság kivette az Erasmus-tagságot a Brexit utáni EU-megállapodásból. Johnson azzal érvelt, hogy az ország pénzügyileg „rosszul jár”, mivel több uniós állampolgár érkezik egyetemi tanulmányokra az Egyesült Királyságba. Észak-Írország egyetemeinek hallgatói ugyanakkor az ír kormány támogatásával továbbra is részt vehettek a programban.
Mennyibe kerül az újbóli csatlakozás?
Az Egyesült Királyság közlése szerint az első évre 570 millió font díjat tárgyaltak ki, ami 30%-os kedvezményt jelent ahhoz képest, amennyit a kormány állítása szerint egyébként fizetnie kellett volna. A miniszterek szerint a kedvezmény azt tükrözi, hogy az Egyesült Királyság korábban aránytalanul nagy részt kapott az uniós résztvevők látogatásaiból. A Universities UK 2020-as kutatása szerint az Erasmus a költségek levonása után nettó 243 millió fonttal növelte a brit gazdaságot.
Milyen a politikai fogadtatás?
A Liberális Demokraták lelkesen üdvözölték a döntést, „valódi lehetőség pillanatának és a katasztrofális konzervatív Brexit-megállapodás kijavítása felé tett egyértelmű lépésnek” nevezve azt. A Konzervatívok nyíltan ellenségesek: Laura Trott árnyékoktatási miniszter „őrültségnek” nevezte az 570 millió fontos költséget, míg Priti Patel árnyék-külügyminiszter szerint a Munkáspárt „visszarángatja Nagy-Britanniát Brüsszel irányítása alá”.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt
Mi következik ezután?
A jelenlegi Erasmus+ keretprogram 2028-ban ér véget, és az Egyesült Királyságnak az új keretrendszer alapján újra kell tárgyalnia tagságát. A brit kormány közölte, hogy meg kívánja tartani a 30%-os kedvezményt, és az addigi időszakot arra használja fel, hogy felmérje a tagság sikerességét, mielőtt az új keretprogramot elfogadják.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.