Mit lehet eddig tudni az Egyesült Királyság visszatéréséről az Erasmusba?

Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.

Az Egyesült Királyság öt évvel azután, hogy a Brexit nyomán kilépett belőle, újra csatlakozik az Erasmushoz, az Európai Unió oktatási és képzési programjához – írja a The Guardian. A lépés lehetővé teszi, hogy a brit intézmények bekapcsolódjanak az Erasmus kiterjedt képzési, oktatási és kulturális lehetőségeket kínáló hálózatába.

Bővül az Erasmus+ esélyegyenlőségi pályázat – több hallgató jogosult plusz pénzre

Ki jogosult az Erasmusba való részvételre?

Bár az 1987-ben indult első Erasmus-program a felsőoktatási hallgatókra összpontosított, az évek során kibővült, és Erasmus+ néven ma már magában foglalja a tanulószerződéses gyakornokok szakmai gyakorlatait, a sportedzői programokat, a tanárképzést, valamint az iskolai nyelvi és kulturális projekteket is. A brit miniszterek különösen hangsúlyozzák az Erasmus+ tagság szakképzési és munkatapasztalati elemeit a diákok és tanulók számára.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar hallgatók közül továbbra is csak azok vehetnek részt az Erasmus-programban, akik állami fenntartású egyetemen tanulnak. 2022 végén 21 egyetem hallgatói és oktatói veszítették el az Erasmus+ és Horizont programokban való részvételi lehetőségüket, a kizárás hivatalosan 2024 szeptemberében lépett életbe. Ők azóta a Pannónia ösztöndíjprogrammal tudnak külföldre menni tanulni.

Hogyan lehet részt venni?

Magánszemélyek nem jelentkezhetnek közvetlenül az Erasmusra; a részvétel a programban részt vevő szervezeteken – például iskolákon, ifjúsági csoportokon, főiskolákon vagy munkahelyeken – keresztül történik. Az egyes programok időtartama két naptól akár egy évig terjedhet, és az EU összes tagállamára, valamint a társult országokra is kiterjed: Izlandra, Norvégiára, Liechtensteinre, Szerbiára, Törökországra és Észak-Macedóniára. A program támogatásokat biztosít az utazási, szállás- és megélhetési költségekre, valamint a kurzusdíjakra és bizonyos járulékos kiadásokra.

Hogyan fog működni az Egyesült Királyság tagsága?

A brit kormány egy új nemzeti ügynökséget hoz létre az Erasmus+ program működtetésére. A pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne. Ez idő alatt a kormány értékelni fogja, mennyire segítette a program a fiatalok lehetőségeinek bővítését, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében.

Miért lépett ki az Egyesült Királyság az Erasmusból?

A Brexit után egymást követő kormányok azt állították, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére is az Erasmus része maradhat. Boris Johnson akkori miniszterelnök 2020 elején azt mondta a parlamentben: „Az Erasmus programot nem fenyegeti veszély; továbbra is részt fogunk benne venni.” 2020 decemberére azonban az Egyesült Királyság kivette az Erasmus-tagságot a Brexit utáni EU-megállapodásból. Johnson azzal érvelt, hogy az ország pénzügyileg „rosszul jár”, mivel több uniós állampolgár érkezik egyetemi tanulmányokra az Egyesült Királyságba. Észak-Írország egyetemeinek hallgatói ugyanakkor az ír kormány támogatásával továbbra is részt vehettek a programban.

Mennyibe kerül az újbóli csatlakozás?

Az Egyesült Királyság közlése szerint az első évre 570 millió font díjat tárgyaltak ki, ami 30%-os kedvezményt jelent ahhoz képest, amennyit a kormány állítása szerint egyébként fizetnie kellett volna. A miniszterek szerint a kedvezmény azt tükrözi, hogy az Egyesült Királyság korábban aránytalanul nagy részt kapott az uniós résztvevők látogatásaiból. A Universities UK 2020-as kutatása szerint az Erasmus a költségek levonása után nettó 243 millió fonttal növelte a brit gazdaságot.

Milyen a politikai fogadtatás?

A Liberális Demokraták lelkesen üdvözölték a döntést, „valódi lehetőség pillanatának és a katasztrofális konzervatív Brexit-megállapodás kijavítása felé tett egyértelmű lépésnek” nevezve azt. A Konzervatívok nyíltan ellenségesek: Laura Trott árnyékoktatási miniszter „őrültségnek” nevezte az 570 millió fontos költséget, míg Priti Patel árnyék-külügyminiszter szerint a Munkáspárt „visszarángatja Nagy-Britanniát Brüsszel irányítása alá”.

18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt

Mi következik ezután?

A jelenlegi Erasmus+ keretprogram 2028-ban ér véget, és az Egyesült Királyságnak az új keretrendszer alapján újra kell tárgyalnia tagságát. A brit kormány közölte, hogy meg kívánja tartani a 30%-os kedvezményt, és az addigi időszakot arra használja fel, hogy felmérje a tagság sikerességét, mielőtt az új keretprogramot elfogadják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.