Mit lehet eddig tudni az Egyesült Királyság visszatéréséről az Erasmusba?

Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.

Az Egyesült Királyság öt évvel azután, hogy a Brexit nyomán kilépett belőle, újra csatlakozik az Erasmushoz, az Európai Unió oktatási és képzési programjához – írja a The Guardian. A lépés lehetővé teszi, hogy a brit intézmények bekapcsolódjanak az Erasmus kiterjedt képzési, oktatási és kulturális lehetőségeket kínáló hálózatába.

Bővül az Erasmus+ esélyegyenlőségi pályázat – több hallgató jogosult plusz pénzre

Ki jogosult az Erasmusba való részvételre?

Bár az 1987-ben indult első Erasmus-program a felsőoktatási hallgatókra összpontosított, az évek során kibővült, és Erasmus+ néven ma már magában foglalja a tanulószerződéses gyakornokok szakmai gyakorlatait, a sportedzői programokat, a tanárképzést, valamint az iskolai nyelvi és kulturális projekteket is. A brit miniszterek különösen hangsúlyozzák az Erasmus+ tagság szakképzési és munkatapasztalati elemeit a diákok és tanulók számára.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar hallgatók közül továbbra is csak azok vehetnek részt az Erasmus-programban, akik állami fenntartású egyetemen tanulnak. 2022 végén 21 egyetem hallgatói és oktatói veszítették el az Erasmus+ és Horizont programokban való részvételi lehetőségüket, a kizárás hivatalosan 2024 szeptemberében lépett életbe. Ők azóta a Pannónia ösztöndíjprogrammal tudnak külföldre menni tanulni.

Hogyan lehet részt venni?

Magánszemélyek nem jelentkezhetnek közvetlenül az Erasmusra; a részvétel a programban részt vevő szervezeteken – például iskolákon, ifjúsági csoportokon, főiskolákon vagy munkahelyeken – keresztül történik. Az egyes programok időtartama két naptól akár egy évig terjedhet, és az EU összes tagállamára, valamint a társult országokra is kiterjed: Izlandra, Norvégiára, Liechtensteinre, Szerbiára, Törökországra és Észak-Macedóniára. A program támogatásokat biztosít az utazási, szállás- és megélhetési költségekre, valamint a kurzusdíjakra és bizonyos járulékos kiadásokra.

Hogyan fog működni az Egyesült Királyság tagsága?

A brit kormány egy új nemzeti ügynökséget hoz létre az Erasmus+ program működtetésére. A pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne. Ez idő alatt a kormány értékelni fogja, mennyire segítette a program a fiatalok lehetőségeinek bővítését, különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében.

Miért lépett ki az Egyesült Királyság az Erasmusból?

A Brexit után egymást követő kormányok azt állították, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére is az Erasmus része maradhat. Boris Johnson akkori miniszterelnök 2020 elején azt mondta a parlamentben: „Az Erasmus programot nem fenyegeti veszély; továbbra is részt fogunk benne venni.” 2020 decemberére azonban az Egyesült Királyság kivette az Erasmus-tagságot a Brexit utáni EU-megállapodásból. Johnson azzal érvelt, hogy az ország pénzügyileg „rosszul jár”, mivel több uniós állampolgár érkezik egyetemi tanulmányokra az Egyesült Királyságba. Észak-Írország egyetemeinek hallgatói ugyanakkor az ír kormány támogatásával továbbra is részt vehettek a programban.

Mennyibe kerül az újbóli csatlakozás?

Az Egyesült Királyság közlése szerint az első évre 570 millió font díjat tárgyaltak ki, ami 30%-os kedvezményt jelent ahhoz képest, amennyit a kormány állítása szerint egyébként fizetnie kellett volna. A miniszterek szerint a kedvezmény azt tükrözi, hogy az Egyesült Királyság korábban aránytalanul nagy részt kapott az uniós résztvevők látogatásaiból. A Universities UK 2020-as kutatása szerint az Erasmus a költségek levonása után nettó 243 millió fonttal növelte a brit gazdaságot.

Milyen a politikai fogadtatás?

A Liberális Demokraták lelkesen üdvözölték a döntést, „valódi lehetőség pillanatának és a katasztrofális konzervatív Brexit-megállapodás kijavítása felé tett egyértelmű lépésnek” nevezve azt. A Konzervatívok nyíltan ellenségesek: Laura Trott árnyékoktatási miniszter „őrültségnek” nevezte az 570 millió fontos költséget, míg Priti Patel árnyék-külügyminiszter szerint a Munkáspárt „visszarángatja Nagy-Britanniát Brüsszel irányítása alá”.

18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt

Mi következik ezután?

A jelenlegi Erasmus+ keretprogram 2028-ban ér véget, és az Egyesült Királyságnak az új keretrendszer alapján újra kell tárgyalnia tagságát. A brit kormány közölte, hogy meg kívánja tartani a 30%-os kedvezményt, és az addigi időszakot arra használja fel, hogy felmérje a tagság sikerességét, mielőtt az új keretprogramot elfogadják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.