Azoknak a hallgatóknak, akik 2026 tavaszán tervezik a kiutazást, legkésőbb november folyamán kell benyújtania az esélyegyenlőségi pályázatot. A kibővült jogosultsági kategóriák miatt, most sokkal többen juthatnak extra pénzhez az Erasmus+ félév alatt.
Azért javasolt legalább három hónappal az indulás előtt beadni a pályázatot, hogy a bírálat, szerződéskötés és kifizetés időben megtörténhessen.
Milyen jogosultsági kategóriákban lehet pályázni?
A korábbi évekhez képest az esélyegyenlőségi támogatás jogosultsági köre jelentősen bővült. Az alábbi csoportokba tartozó hallgatók jogosultak lehetnek a kiegészítő támogatásra:Egészségügyi akadályok
Oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos akadályok
Társadalmilag sérülékeny csoportok
Társadalmi akadályok
Gazdasági nehézségek
Földrajzi akadályok
Mennyi extra támogatás jár havonta?
Az esélyegyenlőségi kiegészítő támogatás az alap Erasmus+ ösztöndíjon felül jár, azoknak a hallgatóknak, akik megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.
Teendők:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
