Visszatér az Egyesült Királyság az Erasmusba

A 2027/2028-as tanévtől már a magyar hallgatók is mehetnek az Egyesült Királyságba tanulni - persze csak akkor, ha az egyetemen elérhető a program.

A brit kormány megerősítette, hogy az Egyesült Királyság újra csatlakozik az Erasmus hallgatói csereprogramhoz – írja a hvg. A bejelentés szerint az Egyesült Királyság a 2027/2028-as tanévtől kapcsolódik vissza a programba, és ehhez mintegy 570 millió fonttal járul hozzá.

Bár a visszatérés ténye már biztos, az Erasmus programban való hosszabb távú brit részvételről egyelőre nincs végleges megállapodás. A későbbi tanévekre vonatkozó feltételekről továbbra is tárgyal az Egyesült Királyság és az Európai Unió.

Bővül az Erasmus+ esélyegyenlőségi pályázat – több hallgató jogosult plusz pénzre

A döntés kapcsán a brit kormány és az Európai Bizottság közös nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozták: az Erasmushoz való újbóli csatlakozás jelentős lehetőségeket teremt az oktatás, a képzés, a sport és az ifjúsági területek számára mind az Egyesült Királyságban, mind az Európai Unióban. A nyilatkozat szerint különösen a fiatalabb generációk profitálhatnak abból, hogy újra könnyebbé válik a nemzetközi tapasztalatszerzés és a mobilitás.

A bejelentés ugyanakkor nem jelent minden magyar egyetemista számára egyforma lehetőséget. Az Erasmus-programban továbbra is csak az állami fenntartású felsőoktatási intézmények hallgatói vehetnek majd részt. A modellváltott, alapítványi fenntartású 21 magyar egyetem diákjai a jelenlegi szabályozás szerint továbbra sem csatlakozhatnak a programhoz – így számukra a brit visszatérés sem hoz érdemi változást.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.