Az Egyesült Királyság 2027-től visszatérhet az Erasmus-programba

London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.

A brit kormány célja, hogy a következő hetekben megállapodás szülessen az Erasmus-programhoz való új csatlakozásról, írja a Guardian.

A tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az EU illetékesei vezetik, miután a Labour-kormány a tavaly májusi UK-EU csúcson megállapodott a tárgyalások újranyitásáról. A brit részvétel költségeinek csökkentése szintén kiemelt cél.

Boris Johnson kormánya korábban azért lépett ki az Erasmusból, mert szerinte „nem nyújt jó ár-érték arányt”. Az EU fővárosai viszont kiemelt követelésként fogalmazták meg a brit csatlakozást, a fiatalok mobilitásának újraszabályozása mellett, amely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy több évre az Egyesült Királyságban éljenek és dolgozzanak, és fordítva, a britek számára is Európában.

Az Erasmus része a szélesebb „reset” tárgyalásoknak

A gyors előrelépés a program ügyében segítene a brit kormányt abban, hogy jelezze: halad a kapcsolatok javításában. Keir Starmer (a Labour Party vezetője) londoni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

Nincs hiteles gazdasági jövő Nagy-Britannia számára nyitott kereskedelem nélkül. Az EU-val való közeledés és a súrlódások csökkentése elengedhetetlen gazdasági megújulásunkhoz.

Pedro Serrano, az EU brit nagykövete hozzátette: „Az EU is a szorosabb kapcsolatot keresi az Egyesült Királysággal. A polgárok ezt várják el, és ez erősebb Európát hoz.”

Több mint felére csökkent az uniós tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken

A brit kormány más tárgyalásokon is előrehaladást szeretne: az élelmiszer-szabványokról, a közös szén-dioxid-kibocsátási rendszeréről és a fiatalok mobilitásáról folytatott megbeszélések lassabban indultak, részben az EU tárgyalási mandátumának késlekedése miatt.

A brit kormány célja, hogy a tárgyalások során „a nemzeti érdekeket helyezzék előtérbe”, és közelebb hozzák a kereskedelmi kapcsolatokat az EU-val, miközben a diákcsereprogram is biztosított legyen. A brit és az EU tárgyalók következő találkozója december 10-én lesz Brüsszelben.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.