Az Egyesült Királyság 2027-től visszatérhet az Erasmus-programba

London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.

A brit kormány célja, hogy a következő hetekben megállapodás szülessen az Erasmus-programhoz való új csatlakozásról, írja a Guardian.

A tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az EU illetékesei vezetik, miután a Labour-kormány a tavaly májusi UK-EU csúcson megállapodott a tárgyalások újranyitásáról. A brit részvétel költségeinek csökkentése szintén kiemelt cél.

Boris Johnson kormánya korábban azért lépett ki az Erasmusból, mert szerinte „nem nyújt jó ár-érték arányt”. Az EU fővárosai viszont kiemelt követelésként fogalmazták meg a brit csatlakozást, a fiatalok mobilitásának újraszabályozása mellett, amely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy több évre az Egyesült Királyságban éljenek és dolgozzanak, és fordítva, a britek számára is Európában.

Az Erasmus része a szélesebb „reset” tárgyalásoknak

A gyors előrelépés a program ügyében segítene a brit kormányt abban, hogy jelezze: halad a kapcsolatok javításában. Keir Starmer (a Labour Party vezetője) londoni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:

Nincs hiteles gazdasági jövő Nagy-Britannia számára nyitott kereskedelem nélkül. Az EU-val való közeledés és a súrlódások csökkentése elengedhetetlen gazdasági megújulásunkhoz.

Pedro Serrano, az EU brit nagykövete hozzátette: „Az EU is a szorosabb kapcsolatot keresi az Egyesült Királysággal. A polgárok ezt várják el, és ez erősebb Európát hoz.”

Több mint felére csökkent az uniós tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken

A brit kormány más tárgyalásokon is előrehaladást szeretne: az élelmiszer-szabványokról, a közös szén-dioxid-kibocsátási rendszeréről és a fiatalok mobilitásáról folytatott megbeszélések lassabban indultak, részben az EU tárgyalási mandátumának késlekedése miatt.

A brit kormány célja, hogy a tárgyalások során „a nemzeti érdekeket helyezzék előtérbe”, és közelebb hozzák a kereskedelmi kapcsolatokat az EU-val, miközben a diákcsereprogram is biztosított legyen. A brit és az EU tárgyalók következő találkozója december 10-én lesz Brüsszelben.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.