Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem nehéz kitalálni, mi okozta a komoly visszaesést - a friss felmérések szerint a Brexit hatására megnövekedett költségek rettentik el a legjobban a felvételizőket.
Az EU-ból érkező elsőéves hallgatók számának jelentős csökkenését az egyetemi támogatások rendszerének változása okozhatta – jelentette a Higher Education Statistics Agency, mely nemrég tette közzé a Brexit utáni első teljes év adatait.
A diákok nem meglepő, hogy a Brexitet tekintik az elsődleges elrettentő tényezőnek - írja a The Guardian -, a lakhatási támogatások és a diákhitel sem érhető már el azon uniós diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban.
Az EU-ból alap- vagy posztgraduális képzésre beiratkozott hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évről, 2020-ról 66 680-ról 2021-re 31 000-re csökkent. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint a Kínából vagy Indiából érkezőket. A Brexit hatása ezen belül legkomolyabban az alapképzéseket érintette, a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós diák iratkozott be első évfolyamra, szemben az előző évi 37 530 gólyával.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.