Nem nehéz kitalálni, mi okozta a komoly visszaesést - a friss felmérések szerint a Brexit hatására megnövekedett költségek rettentik el a legjobban a felvételizőket.
Az EU-ból érkező elsőéves hallgatók számának jelentős csökkenését az egyetemi támogatások rendszerének változása okozhatta – jelentette a Higher Education Statistics Agency, mely nemrég tette közzé a Brexit utáni első teljes év adatait.
A diákok nem meglepő, hogy a Brexitet tekintik az elsődleges elrettentő tényezőnek - írja a The Guardian -, a lakhatási támogatások és a diákhitel sem érhető már el azon uniós diákoknak, akiknek még nincs letelepedési státusza az Egyesült Királyságban.
Az EU-ból alap- vagy posztgraduális képzésre beiratkozott hallgatók száma a Brexit hatálybalépése előtti évről, 2020-ról 66 680-ról 2021-re 31 000-re csökkent. Ez volt az első év, amikor az uniós hallgatókat ugyanúgy kezelték, mint a Kínából vagy Indiából érkezőket. A Brexit hatása ezen belül legkomolyabban az alapképzéseket érintette, a hivatalos adatok szerint 2021-ben mindössze 13 155 uniós diák iratkozott be első évfolyamra, szemben az előző évi 37 530 gólyával.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
