A Charlie és a csokigyár írója már nem él, az utóbbi években azonban több probléma is felmerült a könyveivel és kijelentéseivel kapcsolatban.
A középszintű angolérettségi olvasásértés feladatlapjában szerepel Roald Dahl, a híres gyerekkönyvíró is, aki azonban nagy port kavart az elmúlt években – igaz, inkább az angolszász világban, mint itthon.
Még a múlt évszázadban tett kijelentései között szerepel olyan, miszerint „van egy jellemvonás a zsidó karakterben, ami ellenérzést vált ki”, máshol pedig arról írt, hogy a zsidók irányítják a médiát, méghozzá igen ügyesen.
A családja pár évvel ezelőtt az író hivatalos honlapján kért bocsánatot az antiszemita mondatokért, bár többen nem tartották őszintének a gesztust.
https://hvg.hu/kultura/20201206_Titokban_es_csak_most_kert_bocsanatot_Roald_Dahl_csaladja_a_szerzo_antiszemita_kijelenteseiert
Nem ez az egyetlen hozzá köthető botrány, 2023-ban ugyanis a Puffin, a Penguin Books gyerekkönyvkiadója úgy döntött, hogy az Inclusive Minds nevű szervezet javaslatai alapján átírja Dahl könyveit, mivel úgy ítélték meg, olyan jelzők szerepelnek bennük, amik ma már sértők lehetnek.
A Matilda című könyvben például Rudyard Kipling, az Indiában 1865-ben született brit író nevét kicserélik Jane Austenére, ugyanis az utóbbi időben egyre többen kritizálták Kiplinget, amiért szerintük rasszista, kolonialista és nőgyűlölő volt.
Emellett a „kövérnek” és „csúnyának” titulált szereplők jellemzését is át kell írni a Puffin szerint, illetve a Charlie és a csokigyárban azt a mondatot húzták ki, amikor Willie Wonka elmondja, hogy a csokigyár munkásait Afrikából hozta magával, ládákban.
Az irodalmi világ megosztott volt a kérdésben: volt, aki szerint már nem is kellene kiadni ezeket a könyveket, ha azok ma már problémásnak számítanak, inkább ismerkedjenek a fiatalok kortárs szerzőkkel. Mások szerint viszont a cenzúra indokolatlan, még akkor is, ha az író nyíltan antiszemita nyilatkozatokat is tett.
Az angolérettségi többi feladatát az alábbi linken nézhetitek meg.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260507_angolerettsegi-2026-minden-fontos-informacio
Nyitókép: Roald Dahl és Patricia Neal. Fotó: AFP / MGM
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
