Ronald Reagan viccei és a világ legidősebb, fogságban élő gorillája – ilyen szövegek vannak a középszintű angolérettségi hallás utáni szövegértésében

Mutatjuk, milyen témákat kaptak a diákok a hallás utáni szövegértésben az angolérettségin.

Az érettségizők az angolérettségi harmadik részében Ronald Reagan kedvenc vicceiről, beletelefonálós rádióműsorról és a világ legidősebb, fogságban élő gorillájáról hallgattak meg egy-egy szöveget.

A vizsgarészben egyébként általában három hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.

Bár a hanganyagokat sajnos nem kapjuk meg, így az Eduline javító tanára értelemszerűen ezt a feladatrészt nem tudja megoldani, a feladatlapokat a vizsgák után feltöltjük majd.

Mivel az emelt szintű vizsgákat a diákok központilag írják, ezért arról csak délután lesznek információink. Érdemes lesz követni akkor is az Eduline-t.

Angolérettségi 2026
Minden, amit a csütörtöki angolérettségiről tudni érdemes
Állatjólét és Monet festményei – ilyen szövegértési feladatokat kaptak a diákok az angolérettségin középszinten
A botrányhős Roald Dahlról is kérdeznek az angolérettségin
Segítőkutya és egy fura ausztrál szokás – ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi részében
Nehezebbnek tűnik, mint a tavalyi – ilyennek látta a szaktanár az angolérettségi első két részét
Ronald Reagan viccei és a világ legidősebb, fogságban élő gorillája – ilyen szövegek vannak a középszintű angolérettségi hallás utáni szövegértésében

Tudósításunkat az angolérettségiről itt éritek el:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.