Segítőkutya és egy fura ausztrál szokás - ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi részében

30 percük van az érettségizőknek az angolérettségi második feladatlapjára.

Ebben a vizsgarészben a feladatok között szerepelhet olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkörnyezetbe illő kifejezést, vagy egy hiányos szöveget kell önállóan kiegészíteni. Emellett a vizsgázók találkozhatnak kiemelt mondatrészek helyének azonosításával, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) szövegbe illesztésével, és szöveg átalakítással megadott szempontok alapján is.

Az érettségizőknek többek között egy segítőkutyás történetbe, egy békáról és közgazdász-hallgatóról szóló viccbe és egy érdekes ausztrál illetve új-zélandi szokásról szóló szövegbe kellett behelyettesíteniük a kifejezések nyelvtanilag helyes alakjait.

A diákoknak középszinten egyébként egy órájuk volt az olvasott szövegértésre, a nyelvhelyességi feladatlapra pedig 30 percük lesz.

Mivel az emelt szintű vizsgát a diákok központilag írják, erről csak a délután folyamán lesznek információink. Érdemes lesz figyelni az Eduline-t ekkor is.

Angolérettségi 2026
Minden, amit a csütörtöki angolérettségiről tudni érdemes
Állatjólét és Monet festményei – ilyen szövegértési feladatokat kaptak a diákok az angolérettségin középszinten
A botrányhős Roald Dahlról is kérdeznek az angolérettségin
Segítőkutya és egy fura ausztrál szokás - ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi részében
Nehezebbnek tűnik, mint a tavalyi - ilyennek látta a szaktanár az angolérettségi első két részét
Ronald Reagan viccei és a világ legidősebb, fogságban élő gorillája - ilyen szövegek vannak a középszintű angolérettségi hallás utáni szövegértésében

Folyamatosan frissülő tudósításunkat az angolérettségiről itt találjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.