Segítőkutya és egy fura ausztrál szokás - ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi részében

30 percük van az érettségizőknek az angolérettségi második feladatlapjára.

Ebben a vizsgarészben a feladatok között szerepelhet olyan, hogy négy lehetőség közül kell kiválasztani a szövegkörnyezetbe illő kifejezést, vagy egy hiányos szöveget kell önállóan kiegészíteni. Emellett a vizsgázók találkozhatnak kiemelt mondatrészek helyének azonosításával, megadott szavak (vagy ragozott-képzett változatuk) szövegbe illesztésével, és szöveg átalakítással megadott szempontok alapján is.

Az érettségizőknek többek között egy segítőkutyás történetbe, egy békáról és közgazdász-hallgatóról szóló viccbe és egy érdekes ausztrál illetve új-zélandi szokásról szóló szövegbe kellett behelyettesíteniük a kifejezések nyelvtanilag helyes alakjait.

A diákoknak középszinten egyébként egy órájuk volt az olvasott szövegértésre, a nyelvhelyességi feladatlapra pedig 30 percük lesz.

Mivel az emelt szintű vizsgát a diákok központilag írják, erről csak a délután folyamán lesznek információink. Érdemes lesz figyelni az Eduline-t ekkor is.

Angolérettségi 2026
Minden, amit a csütörtöki angolérettségiről tudni érdemes
Állatjólét és Monet festményei – ilyen szövegértési feladatokat kaptak a diákok az angolérettségin középszinten
A botrányhős Roald Dahlról is kérdeznek az angolérettségin
Segítőkutya és egy fura ausztrál szokás - ezek vannak az angolérettségi nyelvhelyességi részében
Nehezebbnek tűnik, mint a tavalyi - ilyennek látta a szaktanár az angolérettségi első két részét
Ronald Reagan viccei és a világ legidősebb, fogságban élő gorillája - ilyen szövegek vannak a középszintű angolérettségi hallás utáni szövegértésében

Folyamatosan frissülő tudósításunkat az angolérettségiről itt találjátok:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.