A Covid alatt iskolát kezdő gyerekeknek nehézségeik vannak a szocializációval és a tanulással

Azoknak a gyerekeknek, akik a járvány alatt kezdték az iskolát, az impulzusaik kontrollálása is nehezebben ment.

A pandémia miatti lezárások főként azoknak a gyerekeknek vetették vissza a kognitív fejlődését, akik az iskola-előkészítő évfolyamot kezdték volna el a covid ideje alatt – írja az Oxfort Academic-en megjelent tanulmány, amit a Qubit szúrt ki.

A Kelet-Angliai Egyetem kutatói 139, 2,5 és 6,5 év közötti gyerek fejlődését követték nyomon éveken keresztül, köztük 94 olyan családot is, akik még a járvány előtt csatlakoztak a kutatáshoz. A kutatók a gyerekek iskolai tanulmányokhoz és mindennapi élethez szükséges képességeit tesztelték adott időközönként.

John Spencer, az egyetem pszichológiai karának professzora elmondta, hogy a járvány ideje alatt iskolát kezdő gyerekeknek „nehezebben ment a feladatok közötti váltás és az impulzusaik kontrollálása – ezek a képességek általában gyorsan fejlődnek, amikor a gyerekek strukturált iskolai környezetbe kerülnek”.

A koronavírus-járvány is rásegíthetett, hogy drasztikusan megugrott a rövidlátó gyerekek száma

Hozzátette, hogy az iskola-előkészítő év kritikus időszak a kortársakkal való szocializáció szempontjából, hiszen a gyerekek ekkor tanulják meg az osztálytermi normákat, és ekkor alakulnak ki az első barátságok is, amelyek megalapozzák az önbizalmukat.

A kutatás eredménye szerint az iskola első éveiből kimaradt gyerekek a szociális képességekben és a végrehajtó funkciók terén is szerényebb fejlődést mutattak a vizsgált időszakban. Emellett a célvezérelt viselkedést, tervezést, döntéshozatalt és a figyelem irányítását szolgáló végrehajtó funkciók fejlettségi szintje az egyéni kvalitásokban is eltérő volt. Azok a gyerekek, akik már 2,5 évesen erősebb készségekkel rendelkeztek, 6,5 évesen is előrébb jártak a kortársaiknál.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.