Azoknak a gyerekeknek, akik a járvány alatt kezdték az iskolát, az impulzusaik kontrollálása is nehezebben ment.
A pandémia miatti lezárások főként azoknak a gyerekeknek vetették vissza a kognitív fejlődését, akik az iskola-előkészítő évfolyamot kezdték volna el a covid ideje alatt – írja az Oxfort Academic-en megjelent tanulmány, amit a Qubit szúrt ki.
A Kelet-Angliai Egyetem kutatói 139, 2,5 és 6,5 év közötti gyerek fejlődését követték nyomon éveken keresztül, köztük 94 olyan családot is, akik még a járvány előtt csatlakoztak a kutatáshoz. A kutatók a gyerekek iskolai tanulmányokhoz és mindennapi élethez szükséges képességeit tesztelték adott időközönként.
John Spencer, az egyetem pszichológiai karának professzora elmondta, hogy a járvány ideje alatt iskolát kezdő gyerekeknek „nehezebben ment a feladatok közötti váltás és az impulzusaik kontrollálása – ezek a képességek általában gyorsan fejlődnek, amikor a gyerekek strukturált iskolai környezetbe kerülnek”.
A koronavírus-járvány is rásegíthetett, hogy drasztikusan megugrott a rövidlátó gyerekek száma
Hozzátette, hogy az iskola-előkészítő év kritikus időszak a kortársakkal való szocializáció szempontjából, hiszen a gyerekek ekkor tanulják meg az osztálytermi normákat, és ekkor alakulnak ki az első barátságok is, amelyek megalapozzák az önbizalmukat.
A kutatás eredménye szerint az iskola első éveiből kimaradt gyerekek a szociális képességekben és a végrehajtó funkciók terén is szerényebb fejlődést mutattak a vizsgált időszakban. Emellett a célvezérelt viselkedést, tervezést, döntéshozatalt és a figyelem irányítását szolgáló végrehajtó funkciók fejlettségi szintje az egyéni kvalitásokban is eltérő volt. Azok a gyerekek, akik már 2,5 évesen erősebb készségekkel rendelkeztek, 6,5 évesen is előrébb jártak a kortársaiknál.
Egy év alatt négyezer fővel nőtt a beszédterápiára szoruló brit gyerekek száma - a beszédterapeuták szakmai egyesülete szerint már nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
