A járvány alatt hatalmasat ugrott a beszédfejlesztésre szoruló gyerekek száma az Egyesült Királyságban

Egy év alatt négyezer fővel nőtt a beszédterápiára szoruló brit gyerekek száma - a beszédterapeuták szakmai egyesülete szerint már nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket.

  • Székács Linda

Tíz százalékkal nőtt azoknak az öt- és hatéves gyerekeknek a száma Angliában, akiknek beszédterapeutára van szükségük – derül ki a BBC elemzéséből.

Míg a 2020/2021-es tanévben 38 560 brit gyerek szorult beszédfejlesztésre, egy évvel később már 42 341-en. A beszédterápiát igénylő gyerekek száma így nagyobb növekedést mutat, mint bármilyen más fejlesztést igénylő terület - írja az oldal. Szakértők szerint ez a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozásoknak tudható be, hiszen a gyerekek sokszor hetekre, vagy hónapokra kiszorultak az interakciókat igénylő élethelyzetekből, így például az óvodából is, ahol játékosan, a többi gyerekkel együtt fejlődnek a nyelvi képességeik.

Bár a brit kormány azt állítja, hogy 180 millió fontot fektetnek a gyerekek korai fejlesztésébe, a Royal College of Speech and Language Therapists nevű szakmai egyesület szerint nehezen tudnak megbirkózni a megnövekedett igényekkel: becslések szerint közel 4000 beszédterápiára szoruló gyerek már egy éve várakozik a szakorvosi segítségre. A beszédhibák, vagy a kommunikáció teljes hiánya ráadásul a gyerekek mentális egészségére is negatív hatással van. Szülők arról számoltak be a BBC-nek, hogy a gyerekeik emiatt frusztráltak, feszültebbek, ráadásul ez a hiányosság az iskolai kirekesztésekre is okot adhat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.