A járvány alatt hatalmasat ugrott a beszédfejlesztésre szoruló gyerekek száma az Egyesült Királyságban

Egy év alatt négyezer fővel nőtt a beszédterápiára szoruló brit gyerekek száma - a beszédterapeuták szakmai egyesülete szerint már nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket.

  • Székács Linda

Tíz százalékkal nőtt azoknak az öt- és hatéves gyerekeknek a száma Angliában, akiknek beszédterapeutára van szükségük – derül ki a BBC elemzéséből.

Míg a 2020/2021-es tanévben 38 560 brit gyerek szorult beszédfejlesztésre, egy évvel később már 42 341-en. A beszédterápiát igénylő gyerekek száma így nagyobb növekedést mutat, mint bármilyen más fejlesztést igénylő terület - írja az oldal. Szakértők szerint ez a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozásoknak tudható be, hiszen a gyerekek sokszor hetekre, vagy hónapokra kiszorultak az interakciókat igénylő élethelyzetekből, így például az óvodából is, ahol játékosan, a többi gyerekkel együtt fejlődnek a nyelvi képességeik.

Bár a brit kormány azt állítja, hogy 180 millió fontot fektetnek a gyerekek korai fejlesztésébe, a Royal College of Speech and Language Therapists nevű szakmai egyesület szerint nehezen tudnak megbirkózni a megnövekedett igényekkel: becslések szerint közel 4000 beszédterápiára szoruló gyerek már egy éve várakozik a szakorvosi segítségre. A beszédhibák, vagy a kommunikáció teljes hiánya ráadásul a gyerekek mentális egészségére is negatív hatással van. Szülők arról számoltak be a BBC-nek, hogy a gyerekeik emiatt frusztráltak, feszültebbek, ráadásul ez a hiányosság az iskolai kirekesztésekre is okot adhat.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.