A járvány alatt hatalmasat ugrott a beszédfejlesztésre szoruló gyerekek száma az Egyesült Királyságban

Egy év alatt négyezer fővel nőtt a beszédterápiára szoruló brit gyerekek száma - a beszédterapeuták szakmai egyesülete szerint már nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket.

  • Székács Linda

Tíz százalékkal nőtt azoknak az öt- és hatéves gyerekeknek a száma Angliában, akiknek beszédterapeutára van szükségük – derül ki a BBC elemzéséből.

Míg a 2020/2021-es tanévben 38 560 brit gyerek szorult beszédfejlesztésre, egy évvel később már 42 341-en. A beszédterápiát igénylő gyerekek száma így nagyobb növekedést mutat, mint bármilyen más fejlesztést igénylő terület - írja az oldal. Szakértők szerint ez a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozásoknak tudható be, hiszen a gyerekek sokszor hetekre, vagy hónapokra kiszorultak az interakciókat igénylő élethelyzetekből, így például az óvodából is, ahol játékosan, a többi gyerekkel együtt fejlődnek a nyelvi képességeik.

Bár a brit kormány azt állítja, hogy 180 millió fontot fektetnek a gyerekek korai fejlesztésébe, a Royal College of Speech and Language Therapists nevű szakmai egyesület szerint nehezen tudnak megbirkózni a megnövekedett igényekkel: becslések szerint közel 4000 beszédterápiára szoruló gyerek már egy éve várakozik a szakorvosi segítségre. A beszédhibák, vagy a kommunikáció teljes hiánya ráadásul a gyerekek mentális egészségére is negatív hatással van. Szülők arról számoltak be a BBC-nek, hogy a gyerekeik emiatt frusztráltak, feszültebbek, ráadásul ez a hiányosság az iskolai kirekesztésekre is okot adhat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.