Maga mögé utasította az Egyesült Királyság két topegyetemét a skóciai St Andrews a The Guardian egyetemi rangsorában.
A skóciai University of St Andrews lett az Egyesült Királyság idei legjobb egyeteme - derül ki a The Guardian egyetemi rangsorából.
Bár a The Times és Sunday Times 2023-as felsőoktatási rangsorában idén a University of Oxford áll az első helyen (amely kilenc év után előzte meg nagy riválisát, a cambridge-i egyetemet), a The Guardian idén felsőoktatási listája élére már a St Andrews-t sorolta, amely így nagyot javított tavalyi helyezésén, ráadásul mindkét topegyetemet a háta mögé utasította.
A lap több szempont alapján rangsorolta az intézményeket, a hallgatói elégedettség mellett például az egy oktatóra jutó hallgatók száma, a diákok teljesítményének javulása, elhelyezkedési mutatóik alapján is.
Az Egyesült Királyság két elitegyetemén kevesebb hallgató jut az oktatókra, és több pénzt is költenek az oktatásukra, a The Guardian felmérése szerint Skócia legrégebbi egyetemére, az 1413-ban alapírott St Andrewsra járó hallgatók komolyabb fejlődésen mennek keresztül a felvételijük és a diplomaszerzés között, mint a Cambridge és az Oxford diákjai.
Itt tanult egyébként a brit trónöröklési lista első helyén álló Vilmos herceg és felesége, Katalin hercegnő is, de magyar diákja is van az intézménynek (Csóka Milánnal tavaly készítettünk interjút).
A legjobb tíz egyetem közé egyébként belefért még a negyedik helyen álló London School of Economics, az Imperial College, és az 1960-as években alapított University of Bath és University of Warvick is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
