Jövő szeptemberben a Harvardon folytathatja a tanulást a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium egyik végzőse.
Erről a gimnázium posztolt vasárnap a Facebookon. Azt írják, a 12. évfolyamos diákot, Kovács Ferencet felvették a világ egyik legjobb egyetemére, a Harvardra, ráadásul már a hivatalos jelentkezési határidő előtt megkapta az intézmény értesítését.
„Fercsi a tavalyi tanévet Virginia államban töltötte, ahol ösztöndíjasként tanult, és a tanulás mellett hihetetlen atlétikai sikereket ért el. Megdöntötte a középiskola összes köztávfutó-rekordját 800-5000m között, Virginia állam legjobb mezei futója és középtávfutója címet szerezte meg. 2 héttel a hazaérkezése után új országos U20-as csúcsot futott egy felnőtt versenyen 1500 méteren” – olvasható a posztban, amelyben azt is kiemelik, hogy a végzős diák a napokban emelt szintű érettségit írt, és már készül az év végi érettségi vizsgákra.
A világ legjobb egyetemein tanuló magyarokról ebben a cikkben (is) írtunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
