A koronavírus-járvány is rásegíthetett, hogy drasztikusan megugrott a rövidlátó gyerekek száma

Kínai tudósok vizsgálták a myopia (rövidlátás) kialakulásának következményeit és érdekes összefüggésekre lettek figyelmesek.

  • Rodler Lili

A rendelkezésre álló merítésből a tudósok 50 ország több mint 270 tanulmányát olvasták végig és elemezték a témában, hogy megértsék a rohamosan emelkedő számok okát. Az aggasztó trendről és a háttérkutatásról a British Journal of Ophthalmology tudományos folyóiratban publikáltak tanulmányt.

Bár a rövidlátás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, és az adatok eddig is aggasztóak voltak, a 2020-as járvány után a számok megemelkedéséért a Covid is felelős lehet. Az áttekintett tanulmányok 5,5 millió gyerek adatait tartalmazták: míg 1990 és 2000 között a gyerekek 24 százalékát érintette a rövidlátás, 2020 és 2023 között ez már 36 százalék körül alakult. Ez főleg a Kelet-Ázsiai régiókban volt észrevehető, illetve a fiatalabb gyerekeknél valamint a középiskolásoknál és náluk is inkább a lányoknál.

A probléma részben genetikusan örökletes, az egyre nagyobb előfordulását a környezeti faktorok is befolyásolják. Egy hipotézis szerint az iskolai tanulmányok során gyakran kell a gyerekeknek hosszasan, közeli tárgyakra fókuszálni – például olvasás közben – és ez ronthatja a távollátási képességeiket. A Covid-világjárvány egy új faktort vezetett be, ami nagyon hasonló az előzőhöz. A hosszas karantén megnövekedett képernyőidőt eredményezett, ami egy közeli – és fényes - objektum hosszas nézegetésével járt. Illetve a természetes napfény hiánya is hozzájárulhatott a romláshoz.

A kínai tudósok nem szolgálnak megnyugtató hírekkel. Megállapításiak szerint 2050-re akár a gyerekek 40 százalékát is érintheti a rövidlátás. Ennek megelőzése érdekében elengedhetetlenek lennének a különböző intézkedések, többek között azzal a javaslattal élnek, hogy iskolai kereteken belül lehetne több időt is a szabadban tölteni. Ez viszont az iskolai utáni időre is hasonlóan érvényes.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.