Járványügyi helyzet az országban
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 36. heti tájékoztatója szerint 2024. szeptember 2. és 8. között a szalmonellás megbetegedésekből regisztrálták a legtöbbet, összesen 163 főt az országban.
A második legelterjedtebb betegség a Campylobacteriosis volt, ami egy baktérium okozta bélfertőzés. Ez a fertőzés hasmenéssel, hasi fájdalommal és lázzal is járhat. Mindkét esetében Budapesten mutatták ki a legtöbb megbetegedést.
Emellett az iskolakezdéssel a gyerekek körében az őszi szezonális, főleg vírusfertőzések jelennek meg, ami a szorosabb közösségi kontaktus következménye – tájékoztatott minket Dr. Rósa Ágnes, a HGYE alelnöke, aki szerint ezek a fertőzések légúti hurutos tünetekkel, vagy gyomor, illetve bélrendszeri tünetekkel -hányással, hasmenéssel - jelentkeznek. Ezeken kívül ugyanakkor jelen van a tüszős mandulagyulladás és a skarlát is, ami jellegzetes bőrtünetekkel is jár. Az elhúzódó, főleg éjszakai rohamszerű köhögések hátterében pedig gondolni kell a szamárköhögésre is.
A fertőzések gyakori tünetei közé tartozik a hőemelkedés, láz, orrfolyás és a köhögés is, amiket kísérhet továbbá fáradékonyság, levertség, ízületi fájdalom és fejfájás.
| Mi a helyzet a Coviddal? |
A covid belesimult a mindennapi vírusfertőzések sorába, kevés kivétellel nem okoz súlyos megbetegedést. Nincs speciális kezelése és nincsenek érvényben különleges járványügyi szabályok se erre vonatkozóan. Ezért tehát nincs gyakorlati jelentősége annak, ha tudjuk, hogy a hőemelkedést, lázat, fejfájást, vagy végtagfájdalmat a Covid-19, vagy egyéb vírus okozza. Már nincs tesztelési, vagy jelentési kötelezettség a koronavírussal szemben, illetve már nem jelent nagyobb veszélyt, mint például a hamarosan szezonálisan megjelenő RSV-vírus által okozott fertőzés. Ezért aztán rutinszerűen nem történik tesztelés. Az esetlegesen tesztelt és pozitívnak bizonyult esetekben sincs szükség a közösségbe való visszatéréshez ismételt tesztelése, vagy negatív eredmény bemutatására. Emiatt az iskolákban sem szűrik a Covid-ot. Az alapvető szabály az, hogy aki beteg, akár enyhe tünetei is vannak, ne menjen a gyógyulásig közösségbe. |
Így érdemes védekezni a megbetegedés ellen
Dr. Rósa Ágnes felhívta arra is a figyelmet, hogy a fertőzések megelőzésében nagy szerepe van a higiéniai szabályok betartásának, amibe beletartozik a rendszeres és alapos kézmosás. Köhögés vagy tüsszögés esetén pedig a könyökhajlat használata. Fontos, hogy ne a levegőbe, főleg ne a másik arcába tüsszentsenek, köhögjenek a gyerekek. Továbbá a bő folyadékfogyasztás és a megfelelő táplálkozás a természetes vitamin bevitellel is elengedhetetlen.
Az oltás is sok esetben segíthet. Azok ellen a fertőző betegségek ellen, amelyekkel szemben van lehetőség védőoltással védekezni, érdemes a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is egyaránt élni a lehetőséggel.
„Az influenzaszezon bár még nem érkezett meg, de már igen közel járunk hozzá. Ezért fontos, hogy amint elérhető az oltóanyag, mindenki kérje a védőoltást”
– nyilatkozta.
Mikor maradjon otthon a gyerek?
Fő szabály, hogy aki betegség tüneteit észleli - gyerekként, szülőként vagy akár hozzátartozóként - az maradjon otthon.
Fontos azonban tudni, hogy az enyhe tüneteket mutató beteg is terjeszti a kórokozókat, ezáltal veszélyezteti a közösséget. Ez nem jelenti azt, hogy minden enyhe betegséggel otthon maradó gyermeket orvoshoz kell vinni, hiszen a rutinos szülők az enyhe lázat, megfázást otthon tüneti szerekkel kiválóan tudják kezelni.
Ebben a cikkünkben megnéztük, pontosan hány napot is igazolhat a szülő az iskolában.
Jó tanácsok a gyors felépülés érdekében
Minden betegség esetén oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, a pihenésre, ágynyugalomra és a könnyű, de vitaminban gazdag étkezésre. Amíg a tünetek nem múlnak el a közösségbe való visszatérés nem javasolt.
Korábbi cikkünkben annak is utánajártunk, hogyan működik a gyakorlatban a hiányzások igazolása az új rendszerben:
