Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Lannert Judit oktatási miniszter az egri Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián arról beszélt, hogyan képzelik el a magyar oktatás megújítását.
Az biztos, hogy változásra van szükség, és a saját utunkat kell megtalálnunk a kihívásokra
– emelte ki, majd megjegyezte, hogy a gyerekeknek jobb iskolai környezetre van szükségük.
Emiatt:
Lannert azt is hangsúlyozta, hogy a gyerekek akkor tudnak igazán kibontakozni, ha biztonságban érzik magukat.
Érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra is szükség van. Ezért 2030-ra megújítjuk a Nemzeti Alaptantervet, de már a következő tanévtől is lesznek fontos változások. A cél, hogy kevesebb tananyag mellett több idő jusson a megértésre és a gyakorlásra, és kevesebb feladat kerüljön haza.
– tette hozzá az oktatási miniszter, aki kitért arra is, hogy „már kisgyermekkorban több lehetőséget biztosítsunk a hátrányos helyzetű családoknak, hogy egy gyermek jövőjét ne az határozza meg, hová született”.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Történelemtanárok Egylete (TTE) szombaton tette közzé állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, illetve a történelem-kerettanterv átmeneti módosítása kapcsán, amelyet a NAT megszületéséig javasolnak.
A szervezet szerint fontos lenne ideiglenesen, hogy egyes témaköröket más évfolyamokon tanítsanak – amely tananyagcsökkenéshez vezethetne –, és támogatnák, hogy a tanárok rugalmasan kezelhessék a kerettantervet, ezáltal számos témakör és adat oktatását fakultatívvá tennék.
Az új NAT kialakításakor az általános iskolákban nagyobb hangsúlyt helyeznének a diákok életkori sajátosságaira, a kritikai gondolkodás fejlesztésére, valamint a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetésére. Emellett hangsúlyosabban emelnék be a helytörténetet, a múzeumpedagógiát és olyan társtudományokat, mint a régészet.
Az 5–6. évfolyamon fontosnak tartanák a történelem iránti érdeklődés felkeltését, a 7–8. évfolyamon pedig a tudatos állampolgárrá nevelést, például a diák-önkormányzatiság erősítését.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
