A volt brit gyermekjogi biztos, Anne Longfield szerint a pandémia idején hozott kormányzati döntések és a hosszan tartó lezárások drámai hatással voltak a fiatalokra.
A brit parlament Covid-19 vizsgálata keretében, amelyet a gyerekek és fiatalok pandémia alatti helyzetének feltárására indítottak, hallgatták meg Anne Longfield volt gyermekjogi biztost.
A gyerekek érdekei gyakran hátrébb kerültek a pubok, boltok, vidámparkok, de még a felnőttek érdekei mögé is."
- idézte Longfield szavait a The Guardian.
Hozzátette, hogy a kormány ritkán kérte tanácsát a pandémia alatt, és a hosszú lezárások a mentális egészségi, jóléti és viselkedési problémák robbanásszerű növekedéséhez vezettek.
Bocsánatkérést érdemelnek a gyerekekA kormánynak hivatalos bocsánatot kellene kiadnia az elkerülhető hibákért azoknak a gyerekeknek, akinek az életét a Covid és következményei tönkretették”
– mondta Longfield. Szerinte a bocsánatkérés lehetőséget adna, hogy a kormány elismerje a károkat, amelyeket sok gyerek jólétében, oktatásában, egészségében, fejlődésében és biztonságában okoztak az akkori döntések.
Longfield élesen kritizálta a brit kormány döntéseit a pandémia idején:Olyan sok mindent lehetett volna másképp csinálni az iskolák nyitva tartása körül, de nem tették meg.”
Szerinte a hosszú lezárások és a szociális ellátásban bevezetett könnyítések miatt a kiszolgáltatott gyerekek helyzete még kiszolgáltatottabbá vált. A látogatási korlátozások és az online interjúk miatt:
a szociális munkások nem tudtak a szülők jelenléte nélkül beszélni a gyerekekkel, vagy más családtagokkal, akik aggályokat jelezhettek”, így sok esetben elkerülhetetlenül csökkent a gyerekek védelme és támogatása.
A volt gyermekjogi biztos kiemelte a statisztikák drámai változásait:
Az iskolai hiányzások duplázódtak, a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kiadott oktatási, egészségügyi és gondozási tervek 80%-kal nőttek, és az autizmus előfordulása 300%-kal emelkedett a pandémia előtti időszakhoz képest.”
Hozzátette, hogy az adatok teljes mértékben meggyőzőek a gyerekek kiszolgáltatottságának minden mutatójának növekedésére vonatkozóan a Covid előtti időszaktól napjainkig.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
