Kínai tudósok vizsgálták a myopia (rövidlátás) kialakulásának következményeit és érdekes összefüggésekre lettek figyelmesek.
A rendelkezésre álló merítésből a tudósok 50 ország több mint 270 tanulmányát olvasták végig és elemezték a témában, hogy megértsék a rohamosan emelkedő számok okát. Az aggasztó trendről és a háttérkutatásról a British Journal of Ophthalmology tudományos folyóiratban publikáltak tanulmányt.
Bár a rövidlátás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, és az adatok eddig is aggasztóak voltak, a 2020-as járvány után a számok megemelkedéséért a Covid is felelős lehet. Az áttekintett tanulmányok 5,5 millió gyerek adatait tartalmazták: míg 1990 és 2000 között a gyerekek 24 százalékát érintette a rövidlátás, 2020 és 2023 között ez már 36 százalék körül alakult. Ez főleg a Kelet-Ázsiai régiókban volt észrevehető, illetve a fiatalabb gyerekeknél valamint a középiskolásoknál és náluk is inkább a lányoknál.
A probléma részben genetikusan örökletes, az egyre nagyobb előfordulását a környezeti faktorok is befolyásolják. Egy hipotézis szerint az iskolai tanulmányok során gyakran kell a gyerekeknek hosszasan, közeli tárgyakra fókuszálni – például olvasás közben – és ez ronthatja a távollátási képességeiket. A Covid-világjárvány egy új faktort vezetett be, ami nagyon hasonló az előzőhöz. A hosszas karantén megnövekedett képernyőidőt eredményezett, ami egy közeli – és fényes - objektum hosszas nézegetésével járt. Illetve a természetes napfény hiánya is hozzájárulhatott a romláshoz.
A kínai tudósok nem szolgálnak megnyugtató hírekkel. Megállapításiak szerint 2050-re akár a gyerekek 40 százalékát is érintheti a rövidlátás. Ennek megelőzése érdekében elengedhetetlenek lennének a különböző intézkedések, többek között azzal a javaslattal élnek, hogy iskolai kereteken belül lehetne több időt is a szabadban tölteni. Ez viszont az iskolai utáni időre is hasonlóan érvényes.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
