Kínai tudósok vizsgálták a myopia (rövidlátás) kialakulásának következményeit és érdekes összefüggésekre lettek figyelmesek.
A rendelkezésre álló merítésből a tudósok 50 ország több mint 270 tanulmányát olvasták végig és elemezték a témában, hogy megértsék a rohamosan emelkedő számok okát. Az aggasztó trendről és a háttérkutatásról a British Journal of Ophthalmology tudományos folyóiratban publikáltak tanulmányt.
Bár a rövidlátás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, és az adatok eddig is aggasztóak voltak, a 2020-as járvány után a számok megemelkedéséért a Covid is felelős lehet. Az áttekintett tanulmányok 5,5 millió gyerek adatait tartalmazták: míg 1990 és 2000 között a gyerekek 24 százalékát érintette a rövidlátás, 2020 és 2023 között ez már 36 százalék körül alakult. Ez főleg a Kelet-Ázsiai régiókban volt észrevehető, illetve a fiatalabb gyerekeknél valamint a középiskolásoknál és náluk is inkább a lányoknál.
A probléma részben genetikusan örökletes, az egyre nagyobb előfordulását a környezeti faktorok is befolyásolják. Egy hipotézis szerint az iskolai tanulmányok során gyakran kell a gyerekeknek hosszasan, közeli tárgyakra fókuszálni – például olvasás közben – és ez ronthatja a távollátási képességeiket. A Covid-világjárvány egy új faktort vezetett be, ami nagyon hasonló az előzőhöz. A hosszas karantén megnövekedett képernyőidőt eredményezett, ami egy közeli – és fényes - objektum hosszas nézegetésével járt. Illetve a természetes napfény hiánya is hozzájárulhatott a romláshoz.
A kínai tudósok nem szolgálnak megnyugtató hírekkel. Megállapításiak szerint 2050-re akár a gyerekek 40 százalékát is érintheti a rövidlátás. Ennek megelőzése érdekében elengedhetetlenek lennének a különböző intézkedések, többek között azzal a javaslattal élnek, hogy iskolai kereteken belül lehetne több időt is a szabadban tölteni. Ez viszont az iskolai utáni időre is hasonlóan érvényes.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
