Szeptembertől átalakul a drogmegelőzés az iskolákban: egy új rendelet szerint hosszú idő után ismét civil szervezetek és szakemberek is részt vehetnek a programokban. Az engedélyhez szigorú akkreditáció szükséges.
Szeptembertől új drogmegelőzési program indul az iskolákban, amelynek egyik legfontosabb változása, hogy civil szervezetek és szakemberek is részt vehetnek benne. Az elmúlt években a civilek bevonása erősen korlátozott volt, a mostani rendelet viszont ismét lehetőséget teremt a közreműködésükre – közölte az MTI.
| Jó tudni |
1. Miért korlátozták a civil szervezetek bevonását a drogprevenciós előadásokban az iskolákban?
2. Mit változtat ezen a most bejelentett kormányrendelet (2025/2026-os tanév)?
|
A toxikológus szerint már az óvodásoknak is lehetne drogprevenciós beszélgetést tartani
Horváth László kormánybiztos bejelentette: az akkreditációt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) végzi, a jelentkezőknek hároméves szakmai tapasztalatot és erkölcsi bizonyítványt kell felmutatniuk, valamint részletes programleírást benyújtaniuk. A kérelmeket 60 napon belül bírálják el.
A Rendőrségi Drogprevenciós Program (REDP) szeptember 1-jén indul, 215 millió forintos keretből, több mint 3000 szakember – köztük több mint 2200 hivatásos rendőr – részvételével. A cél, hogy az iskolákban workshopokkal, szülői és pedagógusi tájékoztatókkal ismertessék a droghasználat veszélyeit, emellett addiktológiai programokat indítanak a büntetés-végrehajtási intézményekben és online is.
Az első körben tíz szervezet – köztük a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Klebelsberg Központ és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – csatlakozott, de a rendőrség további partnereket is vár a programhoz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
