Alig pár óra alatt több százan írták alá azt a petíciót, amiben oktatással és fiatalokkal foglalkozó szakértők és szervezetek tiltakoznak Széki Attila, Curtis iskolai drogprevenciós előadássorozata ellen.
Az előadássorozat a szakértők szerint szakmaiatlan, kifejezetten káros lehet a fiatalok lelki épségére, és jogszabályokba is ütközik. Curtis egy interjúban azt mondta, hogy „sokkolni” szeretné a gyerekeket. A kezdeményező szakértők szerint ez indokolatlan.
Egy övcsattal nevellek jóra, orral be a hóba, Újpesten ez így megy rég
- rappeli Curtis egy 2023. október 28-án publikált dalban. A fiatalokat érintő drogproblémák nem oldhatók meg celeb előadásokkal. Kérdéses, hogy a kokainfüggőséggel küzdő, a fiatalok valóságától eltávolodott, prostituáltakról, erőszakról és drogokról rappelő Curtisnek milyen mondanivalója van mondjuk a dizájnerdrogok használatával kapcsolatban.
Arról nem beszélve, hogy egy 2021-es törvénymódisítás (2021. LXXIX tv. 11. § (2)) kapcsán a 2011. évi CXC. tv. 9/A. § (1). kimondja, hogy az iskola "saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet" csak akkor tarthat "kábítószerfogyasztás káros hatásairól" szóló programot, "ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette".
A szakértők szerint Curtisről nem lehet tudni, hogy rendelkezik-e ilyen nyilvántartásbavételi dokumentummal.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Szalay-Bobrovniczky Vince a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közösségi oldalán fotókat tett ki, hogy Széki Attilával, azaz Curtissel és turnémenedzserével, Romhányi Péterrel egyeztet.
A posztból kiderült az is, hogy a rapper magyarországi és határon túli iskolákban is fog előadásokat tartani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
