98 évesen is fut, dolgozik és könyvet ír Obádovics Gyula, a legendás matematikus

A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.

Obádovics Gyula neve összeforrt a magyar matematika-oktatással: 55 évig tanított egyetemen, 12 könyvet írt, és az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű, közérthető matematika-tankönyv, valamint az első programozási kézikönyv. 1980-ban ő telepített először számítógépet magyar egyetemre.

Világ életemben valamit csináltam, dolgoztam

– mesélte az NLC videójában a legendás tanár.

 

Obádovics Gyula, a legendás matematikus 98 évesen is fut – elárulta, mi a titka

Obádovics Gyula neve kétségkívül fogalom a magyar tudományos életben. Matematika című könyvén generációk nőttek fel, a számítástechnika-oktatás kidolgozása az ő nevéhez fűződik, 55 évig állt az egyetemi katedrán. A Balatonszárszón élő Gyula bácsi hihetetlenül aktív mind a mai napig. 98 éves kora ellenére még mindig dolgozik, könyvet ír, olvas, ha kell, a szőlőt metszi és persze legújabb hobbijáról sem feledkezik meg, hisz mit ér az élet lassan a százhoz közeledve futás nélkül?

Posted by nlc.hu on Thursday, September 25, 2025

A Balatonszárszón élő matematikus szerint a mindennapi mozgás a testi és szellemi egészség kulcsa. Gyula bácsi minden nap fut, sétál és dolgozik, közben új könyvön dolgozik. Különösen büszke legutóbbi atlétikai sikerére is: a 95+ kategóriában kétszer is aranyérmet szerzett 100 méteres síkfutásban – egyedüli indulóként.

Miért nincs Nobel-díj matematikából?

Obádovics Gyula munkássága és életfilozófiája sokak számára inspiráció lehet: az aktivitás, a tanulás és a kíváncsiság szerinte nem kor kérdése.

A szellemi és testi mozgás egymást erősíti – ha az ember gondolkodik, az is egyfajta edzés

– vallja a professzor, aki ma is bizonyítja, hogy a tudás iránti szenvedély életkortól független.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.