98 évesen is fut, dolgozik és könyvet ír Obádovics Gyula, a legendás matematikus

A bajai születésű professzor, akinek tankönyvein generációk nőttek fel, ma is aktívan dolgozik – fut a Balaton partján, metszi a szőlőt, és újabb könyvön dolgozik.

Obádovics Gyula neve összeforrt a magyar matematika-oktatással: 55 évig tanított egyetemen, 12 könyvet írt, és az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű, közérthető matematika-tankönyv, valamint az első programozási kézikönyv. 1980-ban ő telepített először számítógépet magyar egyetemre.

Világ életemben valamit csináltam, dolgoztam

– mesélte az NLC videójában a legendás tanár.

 

Obádovics Gyula, a legendás matematikus 98 évesen is fut – elárulta, mi a titka

Obádovics Gyula neve kétségkívül fogalom a magyar tudományos életben. Matematika című könyvén generációk nőttek fel, a számítástechnika-oktatás kidolgozása az ő nevéhez fűződik, 55 évig állt az egyetemi katedrán. A Balatonszárszón élő Gyula bácsi hihetetlenül aktív mind a mai napig. 98 éves kora ellenére még mindig dolgozik, könyvet ír, olvas, ha kell, a szőlőt metszi és persze legújabb hobbijáról sem feledkezik meg, hisz mit ér az élet lassan a százhoz közeledve futás nélkül?

Posted by nlc.hu on Thursday, September 25, 2025

A Balatonszárszón élő matematikus szerint a mindennapi mozgás a testi és szellemi egészség kulcsa. Gyula bácsi minden nap fut, sétál és dolgozik, közben új könyvön dolgozik. Különösen büszke legutóbbi atlétikai sikerére is: a 95+ kategóriában kétszer is aranyérmet szerzett 100 méteres síkfutásban – egyedüli indulóként.

Miért nincs Nobel-díj matematikából?

Obádovics Gyula munkássága és életfilozófiája sokak számára inspiráció lehet: az aktivitás, a tanulás és a kíváncsiság szerinte nem kor kérdése.

A szellemi és testi mozgás egymást erősíti – ha az ember gondolkodik, az is egyfajta edzés

– vallja a professzor, aki ma is bizonyítja, hogy a tudás iránti szenvedély életkortól független.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.