Mennyit mozogjon naponta egy gyerek?

Sokan a hét minden napján, akár többfajta edzésre is járnak gyerekként, de vannak, akiknek a rendszeres mozgást a testnevelés óra jelenti. Utánajártunk, hogy mennyi lehet az ideális testmozgás gyerekkorban.

Már egész kis kortól kezdve a gyerekek számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű testmozgás. Általában ők maguk is tisztában vannak a mozgásigényükkel, azonban a mai digitális világban a multimédiás eszközök gyakran elveszik a figyelmüket, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy mennyit mozognak.Azt azonban már nem olyan egyszerű megmondani, hogy mennyi az ideális mozgásmennyiség, amire tényleg igényük van.

A gyerekek szükséges fizikai aktivitásának mennyiségéről megoszlanak a vélemények. A szakirodalmi megállapítások rendszeresen változnak. Az viszont általánosan elfogadott, hogy a gyerekek szükséges testmozgásának mennyisége nagyban függ az életkortól.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tanulmánya szerint 3-5 éves korban a gyerekeknek egész nap aktívnak kell lenniük. Míg a 6-17 éves korosztályba tartozó gyerekeknek és a serdülőknek a mindennapi 60 perc mozgás szükséges. A mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége a születéstől kezdve a 10-12 éves korig alakul ki. Ezért fontos már egészen fiatalkortól odafigyelni a megfelelő testmozgásra.

Miért jó a mozgás?

A rendszeres mozgásnak bizonyítottan kedvező hatásai vannak a fizikai- és mentális fejlődésre is. A felnőttkori életminőség kialakítása nem más, mint azoknak a magatartásmintáknak az elsajátítása, amik már a gyerekkorban is kialakultak. A rendszeresen, tervszerűen végzett fizikai aktivitás, amit ha megfelelő szaktudás és elhivatottság mellett kapnak meg a gyerekek, akkor lényegesen hozzásegíti őket az egészséges testi fejlődéshez, a képességek és készségek kialakításához, és az egészséges életmód elemeinek az elsajátításához.

Ha a mozgásfejlődés csak másodlagos tényezőként van kezelve, akkor előfordulhat, hogy nemcsak motorikus, hanem gondolkodási és viselkedési problémák is jelentkezhetnek, melyek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lettek volna.

A 2016/17-es Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Magyar Diáksport Szövetség kutatása szerint, minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon. Az elhízás kialakulásáért többnyire a szülők a felelősek. A gyerekkori elhízás hátterében gyakran a mozgásszegény életmód és/vagy a kalóriadús étrend áll.

A tanulmány szerint a 6-17 éves korban ajánlott:

naponta legalább 60 perc közepes vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitás.

Egy héten az alábbi mozgások ajánlottak:

aerobik edzés: átlagosan napi 60 percnek tartalmaznia kell olyan tevékenységeket, mint a gyaloglás, futás vagy bármi, amitől gyorsabban ver a szív. Erőteljes intenzitású tevékenységet heti három alkalommal kellene végezni.

izomerősítés: ez heti három olyan alkalmat foglal magába, ami során az izmokat erősítik, mint például a falmászás vagy a fekvőtámasz

csonterősítés: ez azokat a mozgástípusokat jelenti, mint például a futás vagy az ugrás. Ezt is heti három alkalommal érdemes végezni.

Sportolás korosztálynak megfelelően

Néhány fizikai aktivitás jobban megfelel a kisebbeknek, mint az idősebbeknek. A fiatal gyerekek általában az izmaikat erősítik, amikor gimnasztikát végeznek az iskolában vagy fára másznak a kertben. Nekik nincs szükségük formális izomerősítő feladatokra, mint a súlyemelés. Azonban mikor elérik a serdülő kort, akkor már direkt súlyemelési edzéseket is végezhetnek.

Túl lehet őket terhelni?

Attól még, hogy a gyerekek mozgásigénye magas, és hamar regenerálódnak, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet őket túlterhelni. Ezért a szülőknek mindig oda kell figyelniük arra, hogy a sport előtérbe helyezése ne vezessen alváshiány, szorongás vagy akár fizikai károsodáshoz.

A National Sports ID szerint sok gyerek hagyja abba a rendszeres sportot 13 éves kora után, különféle okokra hivatkozva. Ezek mögött gyakran az áll, hogy az állandó edzések mellett nem jut idejük a szórakozásra és a barátaikra. Gyakran a visszavonulás okai között van, hogy a szülők miatt voltak túlságosan is leterhelve, vagy az edző gyakorolt rájuk nagy nyomást. A túl sok gyakorlás és a kizárólagos győzelemre való fókuszálás sokaknál elveszi a kedvet és az érdeklődését a sport iránt.

Ezekre kell odafigyelni

Ezért a szülőknek időt kell hagynia a gyerekek szabadidejére. Óvodás korban még nem érdemes őket versenyekre járatni. Jó megoldás lehet ebben a korban hagyni, hogy megismerkedhessenek több sportággal is, ha szeretnének. Sokkal jobban fogják élvezni és szeretni a sportot, ha azt ők maguk dönthetnek arról, hogy milyen edzésre szeretnének rendszeresen járni.

Ha már óvodás korban be lett építve a rendszeres testmozgás, akkor az iskolakezdés szakaszában érdemes belőle ideiglenesen visszavenni. Ugyanis kezdetben az iskola jobban leterheli a gyerekeket a sok változás miatt, ami körülöttük zajlik. Később aztán, ha már megszokta az új rendszert, akkor fokozatosan vissza lehet térni a több mozgáshoz.

Azért is fontos bevezetni a gyerekek életébe a rendszeres testmozgást, mivel az elhízásnak számos negatív egészségügyi következménye lehet, és összefüggésbe hozható a felnőttkori korai halálozással. A túlsúlyos és elhízott gyerekek nagyobb valószínűséggel maradnak elhízottak felnőttkorukban is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.