Tízből kilenc magyar tini ivott már, minden második rohamivó és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja egy friss felmérés szerint

Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.

  • Rodler Lili

Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024-ben végzett felmérése főbb eredményeit nemrég publikálták. Ebben 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt.

A főbb eredményekből kimutatható, hogy a magyar 15-16 évesek:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)
  • a lányok 37,3 százaléka érzi magát jól a bőrében

Szinte mindegyik mutató alapján az élen járunk a káros anyagok fogyasztásában Európa szinten. Dohányzás szempontjából Szlovákia követ minket, ahol a fiatalok 46 százaléka használt már dohányterméket. A legjobb eredményekkel pedig Izland (13%) és Málta (16%) rendelkezik.

Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma

Ami a mentális jóléti indexet illeti, a magyar fiúk körében ez még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), a lányok eredménye viszont kifejezetten riasztó: 37,3 pont. Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányokat az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba löki.

A szakemberek szerint a mutatók csökkentésére megoldást nyújthatnának a prevenciós előadások, azonban az iskolai megelőzés sok esetben nem éri el a célját.

Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.