Nincsenek olyan emberek, akik a rendelet szerint felvilágosítást tarthatnának az iskolákban

A rendelet nem veszi figyelembe, hogy a civil szervezetek többségénél önkéntesek dolgoznak.

  • Székács Linda

A tanárokon és egyéb iskolai alkalmazottakon kívül „tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” csak olyan személy tarthat, akit a jogszabályban kijelölt szervezet nyilvántartásba vett - került bele 2021-ben a köznevelési törvénybe.

Az említett szervekről azonban ezidáig nem döntöttek. A HVG most szúrta ki, hogy négy év után Pintér Sándor belügyminiszter rendeletet hozott arról, hogy a foglalkozást tartó személyekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ dönt. Itt kell jelentkeznie a potenciális foglalkozástartónak, és igazolnia, hogy a program "a gyermeknek, tanulónak … alapvető jogait, testi, értelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti.”

Vállalnia kell ugyanakkor azt is, hogy

  • van erkölcsi bizonyítványa,
  • szakmai tapasztalata,
  • és a szervezettel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízási, vállalkozási vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll.

Ez azonban megoldhatatlan. A lap által idézett Civil Közoktatási Platform szerint ugyanis a civil szervezeteknek az esetek többségében nincsenek alkalmazottaik. Önkéntesek dolgoznak náluk, vagy esetleg megbízási szerződéssel, esetleg egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak személyeket abban az esetben, ha van rá pályázati pénz. Arra nincs fedezetük, hogy valakit azért vegyenek fel, hogy tartson néhány iskolai foglalkozást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.