Aggódik a Bethesda Gyermekkórház, tíz pontból álló útmutatót tettek közzé

Minden eddiginél több időt töltenek a magyar gyerekek valamilyen képernyő előtt. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél ez a szám még megdöbbentőbb: a napi 8 órát is eléri.

  • Székács Linda

A Bethesda Gyermekkórház szakmai fórumot tartott a magyar gyerekek és diákok képernyőidejéről, amin további 40 országos szakmai szervezettel egyeztettek és képernyőhasználattal kapcsolatos alapelveket fogalmaztak meg.

A szakmai fórumon megszületett 10 pont a következő:

  1. 0 éves kor alatt (az alsó tagozat végéig) semmiképpen, 14 éves kor alatt (a felső tagozat végéig) lehetőleg ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze (okostelefon, laptop, okosóra, stb.).
  2. 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve távollévő családtagokkal való kapcsolattartás céljából.
  3. 14 éves kor alatt gyerekek ne regisztráljanak közösségi oldalakra.
  4. A gyerekek kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőideje ne haladja meg óvodáskorban a 30 percet, alsó tagozatos korban a 60 percet, felső tagozatos korban és később a 90 percet. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenység kövesse. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt.
  5. A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő.
  6. A képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet.
  7. Törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás kerülendő.
  8. A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő.
  9. Egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze.
  10. A családokat (szülőket, nagyszülőket, gyermekeket) szükséges felvértezni a megfelelő tudással és készségekkel annak érdekében, hogy a digitális világgal való kapcsolatuk egészséges legyen. Szülők esetében ezt a tevékenységet már a várandósság ideje alatt meg kell kezdeni.
"A digitális világ nyújtotta előnyöket senki sem kérdőjelezi meg, de fontos az egyensúly megtalálása. Célunk, hogy a gyerekek visszataláljanak a játék, a mozgás, a kreativitás és a közösségi élmények örömeihez" - teszik hozzá.
Ők is elismerték
Hogy a diákok tényleg rengeteget telefonoznak, azt ők maguk is elismerték. Januárban az Educatio Kiállításon kérdeztük őket a napi képernyőidejükről. Az eredmények sokkolóak lettek; vannak köztük, akik például napi 7-10 órát használták az okostelefonjaikat. A lányok leginkább a közösségi médiára, míg a fiúk játékokra.
@eduline.hu 2-3 órát vagy napi akár 10 órát is? Az Educatio Kiállításon arra voltunk kíváncsiak, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Ti mennyire tippeltek? #egyetem #felveteli2025 #felveteli #foryou #magyar #magyartiktok #fyp #fy #nekedbemenjen ♬ original sound - eduline.hu
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.