A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Hatalmas értékű keretszerződést kötött az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) a saját többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt.-vel – írja a G7.
A közbeszerzést még márciusban írta ki a Kello, a tenderre végül pedig csak egyetlen ajánlat érkezett: a Kello többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt. pályázott sikeresen.
Az április végén aláírt keretszerződés 48 hónapra szól, a maximális értéke pedig 45 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az Alföldi Nyomda készítheti és juttathatja el az iskolákba a tankönyveket addig, amíg a teljes keretösszeg ki nem merül.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
A szerződés nemcsak a nyomtatást, hanem a könyvek kiszállítását is magában foglalja. A cég ehhez négy alvállalkozót nevezett meg: három további nyomdát és egy logisztikai vállalkozást.
A mostani összeg jelentősen meghaladja a korábbi hasonló tenderek értékét. A G7 szerint a 2020-as közbeszerzés kerete még 20,8 milliárd forint volt, vagyis a mostani megállapodás több mint kétszer akkora.
A 45 milliárd forintos szerződés az Alföldi Nyomda méretéhez képest is kiemelkedő. A vállalat 2024-ben 13,8 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 7,9 milliárd forint származott a Kellótól – írja a lap.
A közbeszerzési dokumentáció alapján a nyomdának évente nagyjából 1000-1500 különböző tankönyvet és egyéb kiadványt kell majd előállítania. Ez évente körülbelül 13,5 millió példányt jelent, vagyis négy év alatt összesen 54 millió könyv készülhet el.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az új kormány egyik oktatási ígérete a szabad tankönyvválasztás visszaállítása. Ha ez megvalósul, akkor várhatóan nő a választható tankönyvcímek száma, miközben az egyes könyvek példányszáma csökkenhet. Ez a nyomdák működését és jövedelmezőségét is jelentősen befolyásolhatja.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
