A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Hatalmas értékű keretszerződést kötött az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) a saját többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt.-vel – írja a G7.
A közbeszerzést még márciusban írta ki a Kello, a tenderre végül pedig csak egyetlen ajánlat érkezett: a Kello többségi tulajdonában álló Alföldi Nyomda Zrt. pályázott sikeresen.
Az április végén aláírt keretszerződés 48 hónapra szól, a maximális értéke pedig 45 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az Alföldi Nyomda készítheti és juttathatja el az iskolákba a tankönyveket addig, amíg a teljes keretösszeg ki nem merül.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
A szerződés nemcsak a nyomtatást, hanem a könyvek kiszállítását is magában foglalja. A cég ehhez négy alvállalkozót nevezett meg: három további nyomdát és egy logisztikai vállalkozást.
A mostani összeg jelentősen meghaladja a korábbi hasonló tenderek értékét. A G7 szerint a 2020-as közbeszerzés kerete még 20,8 milliárd forint volt, vagyis a mostani megállapodás több mint kétszer akkora.
A 45 milliárd forintos szerződés az Alföldi Nyomda méretéhez képest is kiemelkedő. A vállalat 2024-ben 13,8 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 7,9 milliárd forint származott a Kellótól – írja a lap.
A közbeszerzési dokumentáció alapján a nyomdának évente nagyjából 1000-1500 különböző tankönyvet és egyéb kiadványt kell majd előállítania. Ez évente körülbelül 13,5 millió példányt jelent, vagyis négy év alatt összesen 54 millió könyv készülhet el.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy az új kormány egyik oktatási ígérete a szabad tankönyvválasztás visszaállítása. Ha ez megvalósul, akkor várhatóan nő a választható tankönyvcímek száma, miközben az egyes könyvek példányszáma csökkenhet. Ez a nyomdák működését és jövedelmezőségét is jelentősen befolyásolhatja.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
