Átalakították az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezetését. Pálmai Gergelyt és Nagy-Vargha Zsófiát a miniszterelnök felmentette helyettes államtitkári tisztségükből, helyükre pedig négy új helyettes államtitkárt nevezett ki. A korábbi vezetésből egyedül Sipos Imre, Maruzsa Zoltán korábbi köznevelési államtitkár helyettese maradt a pozíciójában.
A változásokról a június 26-án megjelent Magyar Közlönyben közzétett miniszterelnöki határozat rendelkezik.
A dokumentum rögzíti, hogy Magyar Péter Lannert Judit javaslatára 2026. június 27-ei hatállyal felmentette Nagy-Vargha Zsófiát, aki a felsőoktatásért felelt, valamint Pálmai Gergelyt, aki a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős helyettes államtitkár volt. A két távozó vezető helyére 2026. június 28-ai hatállyal négy új helyettes államtitkárt neveztek ki:
Sipos Imre ugyanakkor a határozat alapján továbbra is helyettes államtitkárként folytatja munkáját.
A kinevezettek közül dr. Kőfalusi Eszter korábban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) főigazgató-helyetteseként és kamarai jogtanácsosként dolgozott. Kinevezéséről a HEOL is beszámolt. A lap szerint Ostoros polgármestere, Böjt László közösségi oldalán gratulált a kinevezéshez, és azt írta, hogy a település számára külön büszkeség, hogy újabb helyettes államtitkárt adhatott az államigazgatásnak.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
