Tanárhiány: jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát
Mutatjuk, mit tehet a diák és a szülő, ha nem szaktanár tanítja a tantárgyat.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
Zeller Judit 2016 óta dolgozott a TASZ-nál, ahol az alapjogok és az emberi méltóság érvényesüléséért felelős szakemberként tevékenykedett. Munkája során kiemelt figyelmet fordított a betegjogok, az önrendelkezés, az életvégi döntések, valamint az oktatási és szülői jogok területére.
A szervezet szerint jelentős szerepet vállalt több társadalmi ügy támogatásában is: segítette az oktatás szabadságáért küzdő mozgalmakat, az SZFE oktatóit, sztrájkoló tanárokat és érintett szülőket, valamint azokat is, akik az egészségügyi ellátás során jogsérelmet szenvedtek el a megfelelő tájékoztatáshoz és ellátáshoz való jogukkal kapcsolatban.
Zeller Judit korábban az Eduline-nak a szaktanárok hiányáról azt mondta, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes. Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.
„Jogszerűtlen, ha a gyerek nem kapja meg a megfelelő oktatást. De sajnos ez az egyik olyan terület, ahol nagyon nehéz bármit is számonkérni az államon. Ez azért is abszurd, mert az oktatásban való részvétel egy bizonyos életkorig kötelező. Magyarán szólva az állam kötelezi a szülőt, hogy iskolába járjon a gyerek, de nem biztosítja hozzá a megfelelő feltételeket” – fogalmazott annak idején a jogi szakértő.
Mutatjuk, mit tehet a diák és a szülő, ha nem szaktanár tanítja a tantárgyat.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.