Az augusztus 19-i Magyar Közlönyben jelent meg, hogy augusztus 24-én lép hatályba az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, amely több ponton is átalakítja a Hivatal működését. Az egyik legfontosabb változás az intézményfejlesztési elnökhelyettes szerepének kialakítása.
Az utasítás szerint az intézményfejlesztési elnökhelyettes az OH stratégiai működésének, szervezetfejlesztésének, digitális megújulásának és projektalapú fejlesztéseinek elemzéséért és összehangolásáért felel. Emellett adatokat, kimutatásokat és szakmai beszámolókat kérhet a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől, javaslatokat tehet a működés hatékonyabbá tételére, és stratégiai döntés-előkészítő anyagokat készíthet az Oktatási Hivatal elnökének és az oktatási és gyermekügyi miniszternek.
A mesterséges intelligencia is megjelenik a feladatok között
A módosítás egyik legérdekesebb eleme, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása név szerint bekerült az Oktatási Hivatal szervezeti feladatai közé.
Az intézményfejlesztési elnökhelyettes feladata lesz többek között „a mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazásának koordinálása”. Emellett a vezetői döntéstámogatás fejlesztése, a folyamat- és szolgáltatásfejlesztési innovációk kezdeményezése, valamint a szervezeti tudásmenedzsment is hozzá tartozik majd.
Az informatikai fejlesztéseknél még konkrétabban fogalmaz a szabályzat: az elnökhelyettes javaslatot tehet mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések bevezetésére, és elősegítheti az adatvezérelt megoldások alkalmazását. Feladata lesz az új informatikai rendszerek bevezetésének értékelése és az ügyfélközpontú informatikai modernizáció kezdeményezése is.
Több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket
A módosítás hangsúlyos eleme az adatvezérelt működés is, amit Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is sokszor említett. A szabályzat szerint az intézményfejlesztési elnökhelyettesnek azt kell biztosítania, hogy a Hivatal jövőbeli fejlesztése „folyamatos, adatvezérelt, elemzéseken alapuló és hosszú távú stratégiai szemlélet szerint” valósuljon meg.
Ennek részeként vizsgálhatják a Hivatal szervezeti felépítésének hatékonyságát, az egyes szervezeti egységek együttműködését és a döntési, illetve ügyintézési folyamatokat. A feladatok között szerepel a működési kockázatok és párhuzamosságok feltárása, valamint szervezeti racionalizálási javaslatok készítése is.
Az új elnökhelyettes felügyelete alatt a Hivatal adatvagyonával is kiemelten foglalkoznak majd: a szabályzat az adatok elemzését, az adatvagyon feltérképezését, az adatminőség javítását, az adatkapcsolatok elemzését és döntéstámogató elemzések készítését is felsorolja.
A köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet az átalakítás
Az új pozíció nem kizárólag az Oktatási Hivatal belső működését érinti. Az intézményfejlesztési elnökhelyettes a köznevelési és felsőoktatási elemzésekkel kapcsolatban is stratégiai feladatokat kap.
A Köznevelési Elemzési Főosztálynál meghatározhatja az intézményfejlesztési célú elemzések szakmai prioritásait, valamint elemzéseket, hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet. Az elkészült elemzéseket felhasználhatja a szervezetfejlesztési döntések előkészítéséhez, és új indikátorok, illetve teljesítménymutatók kialakítására is javaslatot tehet.
A Felsőoktatási Elemzési Főosztálynál pedig meghatározhatja a stratégiai jelentőségű felsőoktatási elemzési feladatokat, koordinálhatja az intézményfejlesztést támogató adatelemzéseket, és kezdeményezheti a vezetői döntéseket megalapozó elemzések elkészítését. A szabályzat külön kitér arra is, hogy elő kell segítenie a köznevelési és felsőoktatási elemzések módszertani összehangolását.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal a kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.