Tavaly közel 55 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára Magyarországon, amelyből majdnem 43 ezren sikeresen vették az akadályokat. A felsorolt 32 nyelvből összesen háromból tett minden jelentkező sikeres nyelvvizsgát.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös statisztikája szerint a tavalyi évben összesen 54 802-en jelentkeztek nyelvvizsgára. Ebből 42 811 fő tett sikeres nyelvvizsgát, 11 991 fő sikertelent.
A legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol, összesen 46 122-en jelentkeztek nyelvvizsgára, ebből 36 390 főnek sikerült, 9732-nek nem. A második legnépszerűbb nyelv a német volt, 6752-en jelentkeztek, amelyből 4949 sikeres nyelvvizsga született, és 1803 főnek nem sikerült. A dobogó harmadik helyén a spanyol nyelv szerepelt, összesen 425 kísérlettel, amelyből 321 lett sikeres, 104 sikertelen.
Volt, ahol mindenkinek sikerült a nyelvvizsga
Több olyan nyelv is van, amelyből az összes nyelvvizsgára jelentkező sikeresen vette az akadályokat:
Emellett több olyan nyelv is volt, amelyből senki nem kísérelt meg levizsgázni: a bolgár, portugál, ruszin, valamint a beás és lovári nyelvek.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
