Alig 36 792-en nyelvizsgáztak 2025 első félévében az Oktatási Hivatal erre vonatkozó adatai szerint. Mint ahogyan erről korábban már írtunk is, ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak.

Az adatok szerint

• alapfokú nyelvvizsgát 1262-en,
• középfokú nyelvvizsgát 24 290-en,
• felsőfokú nyelvvizsgát 11 240-en

tettek az év első hat hónapjában.

Azok pedig még kevesebben vannak, akiknek sikerült is megszerezni a bizonyítványt. Sikeres nyelvvizsgát ugyanis alig 28 689-en tettek, több mint 7500-an megbuktak.

Angolból még csak-csak mennek, a többi nyelvből eltűnnek

A számok mögé nézve azt látjuk, hogy a legmagasabb számban angolból próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel a diákok - összesen 30 856-an az év első felében, zömében 14-19 évesek, tehát felsőoktatásba készülő középiskolások.

Németből már az 5000 főt sem érte el a nyelvvizsgázók száma, mindössze 4557-en próbálkoztak. Az igazán siralmas számok viszont a kisebb, általában második idegen nyelvként tanult nyelvekre jellemzőek.

Spanyolból 327-en, franciából 262-en, olaszból 224-en próbálkoztak. Mindeközben a Klebelsberg Központ országos mérés keretei között azt méri fel, hogy lenne-e igény a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásba - ebből egyébként 2025 első felében mindössze 5 fő nyelvvizsgázott.