Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Évek óta elérhető állami támogatás segíti azokat, akik megszerzik az első sikeres nyelvvizsgájukat vagy emelt szintű idegen nyelvi érettségit tesznek. A visszaigényelhető összeg mértéke a minimálbérhez kötött, így annak emelésével várhatóan a támogatás is nő 2026-ban.
Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták
A támogatás azokra vonatkozik, akik 2018. január 1. után szerezték meg első sikeres nyelvi bizonyítványukat. Első sikeres nyelvvizsgának számít:
A visszaigényelhető összeg az adott vizsga ténylegesen befizetett díjához igazodik, de van egy felső határ: legfeljebb a vizsga idején érvényes minimálbér 25 százaléka kérhető vissza. Emelt szintű érettségi esetén ez az Oktatási Hivatalnak befizetett díjra vonatkozik.
Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban
Ha valaki részvizsgákból állítja össze a komplex nyelvvizsgát, akkor a támogatás maximális összege a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér 25 százaléka alapján számolható.
2025-ben ez a plafon 72 700 forint volt. 2026-ban azonban a minimálbér további emelése miatt, ez az összeg akár 80 700 forintra is nőhet – vagyis várhatóan ennyit kaphatnak vissza a vizsgázók az első sikeres nyelvvizsga árából – írja Bérkalkulátor.
Fontos tudni, hogy a támogatás csak a második részvizsga díja után jár, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
