Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Évek óta elérhető állami támogatás segíti azokat, akik megszerzik az első sikeres nyelvvizsgájukat vagy emelt szintű idegen nyelvi érettségit tesznek. A visszaigényelhető összeg mértéke a minimálbérhez kötött, így annak emelésével várhatóan a támogatás is nő 2026-ban.
Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták
A támogatás azokra vonatkozik, akik 2018. január 1. után szerezték meg első sikeres nyelvi bizonyítványukat. Első sikeres nyelvvizsgának számít:
A visszaigényelhető összeg az adott vizsga ténylegesen befizetett díjához igazodik, de van egy felső határ: legfeljebb a vizsga idején érvényes minimálbér 25 százaléka kérhető vissza. Emelt szintű érettségi esetén ez az Oktatási Hivatalnak befizetett díjra vonatkozik.
Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban
Ha valaki részvizsgákból állítja össze a komplex nyelvvizsgát, akkor a támogatás maximális összege a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér 25 százaléka alapján számolható.
2025-ben ez a plafon 72 700 forint volt. 2026-ban azonban a minimálbér további emelése miatt, ez az összeg akár 80 700 forintra is nőhet – vagyis várhatóan ennyit kaphatnak vissza a vizsgázók az első sikeres nyelvvizsga árából – írja Bérkalkulátor.
Fontos tudni, hogy a támogatás csak a második részvizsga díja után jár, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
