Míg 2016-ban még közel 28 ezren tettek nyelvvizsgát németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent

Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám  hétezer alá esett.

  • Eduline

2025-ben összesen 56 512 fő nyelvvizsgázott Magyarországon, ebből mindössze 6810-en választották a németet. Ez azt jelenti, hogy a német nyelvvizsgázók aránya már a teljes vizsgázói létszámon belül is jelentősen visszaszorult.

Kevesebb mint negyedére csökkent a német nyelvvizsgázók száma

Az elmúlt tíz év adatai látványos csökkenést mutatnak:

  • 2016: 27 842 fő
  • 2017: 23 544 fő
  • 2018: 22 443 fő
  • 2019: 21 926 fő
  • 2020: 15 416 fő
  • 2021: 14 142 fő
  • 2022: 12 311 fő
  • 2023: 9784 fő
  • 2024: 7760 fő
  • 2025: 6810 fő

Míg 2016-ban még közel 28 ezren vizsgáztak németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent. A visszaesés különösen 2020 után gyorsult fel.

Mennyire sikeresek a vizsgázók?

A 2025-ös adatok szerint a német nyelvvizsgázók többsége sikerrel vette az akadályt, de még így is jelentős volt a bukási arány.

  • sikeres vizsga: 4963 fő
  • sikertelen vizsga: 1847 fő

Ez azt jelenti, hogy a sikerességi arány nagyjából 73 százalékos volt, míg a vizsgázók 27 százaléka nem szerzett bizonyítványt.

Mikor ér nyelvvizsgát az emelt szintű nyelvi érettségi?

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgátok eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű – írja az Oktatási Hivatal.

Abban az esetben, ha a nyelvi érettségitek

  • legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
  • 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.