Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám hétezer alá esett.
2025-ben összesen 56 512 fő nyelvvizsgázott Magyarországon, ebből mindössze 6810-en választották a németet. Ez azt jelenti, hogy a német nyelvvizsgázók aránya már a teljes vizsgázói létszámon belül is jelentősen visszaszorult.
Az elmúlt tíz év adatai látványos csökkenést mutatnak:
Míg 2016-ban még közel 28 ezren vizsgáztak németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent. A visszaesés különösen 2020 után gyorsult fel.
Mennyire sikeresek a vizsgázók?
A 2025-ös adatok szerint a német nyelvvizsgázók többsége sikerrel vette az akadályt, de még így is jelentős volt a bukási arány.
Ez azt jelenti, hogy a sikerességi arány nagyjából 73 százalékos volt, míg a vizsgázók 27 százaléka nem szerzett bizonyítványt.
Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgátok eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű – írja az Oktatási Hivatal.
Abban az esetben, ha a nyelvi érettségitek
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
„Ez most nehezebbnek tűnik. Volt, ahol kellett gondolkodni, és volt, ami nem volt egyértelmű” – mondta az Eduline-nak Pásztiné Fritz Adrienn angoltanár, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője a 2026-os középszintű angolérettségiről.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
