Miközben ma országszerte több ezren ülnek be a németérettségire, az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a német nyelvvizsgázók száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg 2016-ban még közel 28 ezren próbálkoztak német nyelvvizsgával, addig 2025-re ez a szám hétezer alá esett.
2025-ben összesen 56 512 fő nyelvvizsgázott Magyarországon, ebből mindössze 6810-en választották a németet. Ez azt jelenti, hogy a német nyelvvizsgázók aránya már a teljes vizsgázói létszámon belül is jelentősen visszaszorult.
Az elmúlt tíz év adatai látványos csökkenést mutatnak:
Míg 2016-ban még közel 28 ezren vizsgáztak németből, addig 2025-re ez a szám több mint 75 százalékkal csökkent. A visszaesés különösen 2020 után gyorsult fel.
Mennyire sikeresek a vizsgázók?
A 2025-ös adatok szerint a német nyelvvizsgázók többsége sikerrel vette az akadályt, de még így is jelentős volt a bukási arány.
Ez azt jelenti, hogy a sikerességi arány nagyjából 73 százalékos volt, míg a vizsgázók 27 százaléka nem szerzett bizonyítványt.
Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgátok eléri a 60%-ot középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha eléri a 40%-ot alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű – írja az Oktatási Hivatal.
Abban az esetben, ha a nyelvi érettségitek
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
„Ez most nehezebbnek tűnik. Volt, ahol kellett gondolkodni, és volt, ami nem volt egyértelmű” – mondta az Eduline-nak Pásztiné Fritz Adrienn angoltanár, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője a 2026-os középszintű angolérettségiről.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
