Ma írják a diákok a franciaérettségit. A Budapesti Francia Intézet szerint a franciatudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon: a világ egyik legelterjedtebb nyelvét közel 400 millióan beszélik, Magyarországon pedig több mint 20 ezren tanulják. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A Budapesti Francia Intézet szerint a francia nyelv népszerűsége továbbra is stabil Magyarországon, és a nyelvtudás nemcsak kulturális, hanem tanulmányi és szakmai szempontból is komoly előnyöket jelenthet.
Az egész világon jelen van, mind az 5 kontinensen beszélik, 29 ország hivatalos nyelve és az Európai Unió egyik legfontosabb munkanyelve. A franciát beszélők száma a legfrissebb felmérések szerint 396 millió, és ez a szám folyamatosan növekszik. Ez a világ második leginkább oktatott nyelve, összesen 170 millióan tanulnak franciául
– hangsúlyozta az intézet.
A Francia Intézet szerint a nyelvtanulás egyik legerősebb motivációja az a kulturális közeg, amelyet a francia nyelv nyit meg a diákok előtt.
A francianyelv-tanulás esetében további fontos motiváció az a páratlan kulturális gazdagság, ami hozzáférhetővé válik a francia életérzés, a divat, a gasztronómia, a képzőművészet, az építészet és sok-sok más területen.
Az intézet kiemelte, hogy a B2-es szint elérése mérföldkőnek számít a nyelvtanulásban. Ezen a szinten a tanuló önállóvá válik: képes megérteni összetett szövegeket, részt venni változatos beszélgetésekben és világosan kifejezni magát.
Ez nemcsak a hétköznapi kommunikációban jelent előnyt, hanem a továbbtanulásban is. A Francia Intézet szerint
a hallgatók számára ez a szint gyakran elegendő ahhoz, hogy további nyelvi felkészülés nélkül felvételt nyerjenek egy francia nyelvű egyetemre.
Emellett a franciául beszélő diákok francia állami ösztöndíjjal tanulhatnak tovább mesterszakon bármely szakterületen Franciaországban.
A lehetőségek ráadásul nem csak az egyetemistáknak szólnak. Az intézet szerint a francia állam számos tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjat is kínál középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak, illetve tanároknak.
A francia nyelvtudás a szakmai életben is értékes lehet. A Francia Intézet arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, így számos olyan vállalat működik itthon, ahol a francia nyelv is fontos szerepet kap.
„A francia vállalatok olyan többnyelvű vezetőket keresnek, akik képesek az eltérő kulturális környezetekben való együttműködésre” – írták.
A francia ráadásul a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb nyelve is: hivatalos és munkanyelve többek között az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, az UNESCO-nak, a NATO-nak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.
A nyelvtudás az önéletrajzban is sokat számíthat. Az intézet szerint a B2-es szintet különösen nagyra értékelik, mert „valódi előnyt jelent a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben”.
A becslések szerint jelenleg több mint 20 ezren tanulnak franciául Magyarországon. Az intézet szerint a francia az angol és a német után itthon a harmadik legnépszerűbb idegen nyelv.
A legtöbben második idegen nyelvként választják, jellemzően középiskolában. Jelenleg 265 iskolában oktatnak franciát, ebből 10 két tannyelvű intézményben, és a 2025-ös adatok szerint 1410 fő tett érettségi vizsgát emelt vagy középszinten.
A Francia Intézet szerint a franciaoktatás színvonalában a tanárok szerepe is meghatározó.
A több mint 450 magyarországi franciatanár elkötelezettsége központi szerepet játszik a nyelv magas színvonalú oktatásában, a diákok támogatásában és motiválásában.
A közoktatás mellett az országban működő Alliance Française-hálózat és a Budapesti Francia Intézet is fontos szerepet játszik a francia nyelv népszerűsítésében.
Az intézet szerint a budapesti nyelviskola jelenleg Budapest legnagyobb francia nyelvet oktató intézménye, ahol egész évben indulnak kurzusok.
A képzés egyik különlegessége, hogy már kezdő szinten is franciául zajlanak az órák.
„Ez első hallásra esetleg kicsit ijesztőnek tűnhet, de a tapasztalatok alapján a hallgatók hamar megszokják és megszeretik, mert megtapasztalják, hogy mennyivel hatékonyabb és elmélyültebb tudásra tehetnek szert ezzel a módszerrel” – írta az intézet.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
