Új nyelvekkel bővült a KRÉTA nyelvtanulást segítő modulja
Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A középszintű francia írásbeli vizsga 180 perces, amelyen összesen 117 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga 240 percig tart, itt maximum 120 pont érhető el.
A francia írásbeli – ahogy minden idegen nyelvi érettségi – négy részből épül fel: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése és íráskészség.
Középszinten:
Emelt szinten:
Mindegyik vizsgarész maximum 30 pontot ér.
Az olvasott szövegértés feladatai között lehetnek tájékoztató szövegek, levelek, újságcikkek vagy akár online bejegyzések is. A diákok találkozhatnak feleletválasztós, igaz/hamis állításos feladatokkal, címek és szövegrészek párosításával, illetve képek és szövegek összekapcsolásával is. Középszinten elsősorban a szöveg fő információinak megértését mérik, emelt szinten azonban már a részletekre és a szerző véleményének értelmezésére is nagy hangsúly kerül.
A nyelvhelyesség részben azt vizsgálják, mennyire magabiztosan használják a diákok a francia nyelvtant és szókincset. Előfordulhatnak például feladatok, amelyekben a hiányos mondatokat kell kiegészíteni, mondatokat kell átalakítani vagy nyelvtani szerkezeteket felismerni. Középszinten általában 3-4, emelt szinten 4-5 feladat szerepel a feladatlapon.
A hallás utáni szövegértés során a vizsgázók anyanyelvi beszélők hanganyagait hallgatják meg kétszer. Ezek lehetnek interjúk, beszélgetések, rádiós bejelentések, telefonüzenetek, médiatartalmak vagy rövid ismeretterjesztő szövegek. A feladatok között szerepelhet feleletválasztás, igaz/hamis állítás, illetve hiányos mondatok vagy nyomtatványok kitöltése is.
Az íráskészség rész két feladatból áll. A diákoknak egy rövidebb, interakciós jellegű szöveget és egy hosszabb véleménykifejtő vagy leíró fogalmazást kell készíteniük. Emelt szinten fontos elvárás, hogy a vizsgázók árnyaltabban, általánosabb nézőpontból közelítsék meg a témát, és összetettebb nyelvi szerkezeteket használjanak.
A francia írásbeli érettségin közép- és emelt szinten is használható nyomtatott szótár, de kizárólag az íráskészség feladatrésznél. A diákok saját egy- vagy kétnyelvű szótárt vihetnek magukkal.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között rendezik meg.
A szóbeli vizsgán mindkét szinten tételt húznak a diákok. A vizsga részei:
A szóbeli középszinten 15, emelt szinten 20 perces.

A Budapesti Francia Intézet szerint a francia nyelvtudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. A franciát világszerte közel 400 millióan beszélik, 29 ország hivatalos nyelve, emellett az Európai Unió egyik legfontosabb munkanyelve.
Az intézet kiemelte: a B2-es nyelvi szint elérése már komoly mérföldkőnek számít, hiszen ezen a szinten a diákok önállóan tudnak kommunikálni, és sok esetben további nyelvi felkészülés nélkül is felvételt nyerhetnek francia nyelvű egyetemekre. „Az önéletrajzban a B2-es szintet különösen nagyra értékelik” – írták, hozzátéve, hogy ez „valódi előnyt jelent a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben”.
A Francia Intézet szerint a francia nyelv nemcsak a tanulmányokban, hanem a szakmai életben is hasznos lehet. Franciaország Magyarország harmadik legnagyobb befektetője, ezért számos vállalatnál fontos a többnyelvűség és a francia nyelv ismerete. Emellett a francia több nemzetközi szervezet – köztük az ENSZ, az UNESCO és az Európai Unió – hivatalos munkanyelve is.
Magyarországon jelenleg több mint 20 ezren tanulnak franciául, főként második idegen nyelvként középiskolában. Az intézet szerint az érdeklődés az elmúlt években is stabil maradt, miközben az online kurzusok és a mesterséges intelligenciára épülő nyelvtanulási lehetőségek tovább bővítették a tanulás formáit.
Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.