Érettségi 2026: minden, amit a franciaérettségiről tudni kell

Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.

A középszintű francia írásbeli vizsga 180 perces, amelyen összesen 117 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga 240 percig tart, itt maximum 120 pont érhető el.

A francia írásbeli – ahogy minden idegen nyelvi érettségi – négy részből épül fel: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése és íráskészség.

Középszinten:

  • az olvasott szöveg értése 60 perces és 33 pontos,
  • a nyelvhelyesség 30 perces és 18 pontos,
  • a hallott szöveg értése 30 perces és 33 pontos,
  • az íráskészség pedig 60 perces és 33 pontos.

Emelt szinten:

  • az olvasott szöveg értésére 70 perc,
  • a nyelvhelyességre 50 perc,
  • a hallott szöveg értésére 30 perc,
  • az íráskészségre pedig 90 perc jut.

Mindegyik vizsgarész maximum 30 pontot ér.

Az olvasott szövegértés feladatai között lehetnek tájékoztató szövegek, levelek, újságcikkek vagy akár online bejegyzések is. A diákok találkozhatnak feleletválasztós, igaz/hamis állításos feladatokkal, címek és szövegrészek párosításával, illetve képek és szövegek összekapcsolásával is. Középszinten elsősorban a szöveg fő információinak megértését mérik, emelt szinten azonban már a részletekre és a szerző véleményének értelmezésére is nagy hangsúly kerül.

A nyelvhelyesség részben azt vizsgálják, mennyire magabiztosan használják a diákok a francia nyelvtant és szókincset. Előfordulhatnak például feladatok, amelyekben a hiányos mondatokat kell kiegészíteni, mondatokat kell átalakítani vagy nyelvtani szerkezeteket felismerni. Középszinten általában 3-4, emelt szinten 4-5 feladat szerepel a feladatlapon.

A hallás utáni szövegértés során a vizsgázók anyanyelvi beszélők hanganyagait hallgatják meg kétszer. Ezek lehetnek interjúk, beszélgetések, rádiós bejelentések, telefonüzenetek, médiatartalmak vagy rövid ismeretterjesztő szövegek. A feladatok között szerepelhet feleletválasztás, igaz/hamis állítás, illetve hiányos mondatok vagy nyomtatványok kitöltése is.

Az íráskészség rész két feladatból áll. A diákoknak egy rövidebb, interakciós jellegű szöveget és egy hosszabb véleménykifejtő vagy leíró fogalmazást kell készíteniük. Emelt szinten fontos elvárás, hogy a vizsgázók árnyaltabban, általánosabb nézőpontból közelítsék meg a témát, és összetettebb nyelvi szerkezeteket használjanak.

A francia írásbeli érettségin közép- és emelt szinten is használható nyomtatott szótár, de kizárólag az íráskészség feladatrésznél. A diákok saját egy- vagy kétnyelvű szótárt vihetnek magukkal.

Mi vár a diákokra szóbelin?

Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között rendezik meg.

A szóbeli vizsgán mindkét szinten tételt húznak a diákok. A vizsga részei:

  • beszélgetés a vizsgáztató tanárral,
  • önálló témakifejtés képek alapján,
  • szerepjátékos, szituációs feladat.

A szóbeli középszinten 15, emelt szinten 20 perces.

MTI/Komka Péter

Miért érdemes franciául tanulni?

A Budapesti Francia Intézet szerint a francia nyelv népszerűsége továbbra is stabil Magyarországon, és a nyelvtudás nemcsak kulturális, hanem tanulmányi és szakmai szempontból is komoly előnyöket jelenthet.

Az egész világon jelen van, mind az 5 kontinensen beszélik, 29 ország hivatalos nyelve és az Európai Unió egyik legfontosabb munkanyelve. A franciát beszélők száma a legfrissebb felmérések szerint 396 millió és ez a szám folyamatosan növekszik. Ez a világ második leginkább oktatott nyelve, összesen 170 millióan tanulnak franciául.

– hangsúlyozta az intézet.

A Francia Intézet szerint a nyelvtanulás egyik legerősebb motivációja az a kulturális közeg, amelyet a francia nyelv nyit meg a diákok előtt. A francia nyelvtanulás esetében további fontos motiváció az a páratlan kulturális gazdagság, ami hozzáférhetővé válik a francia életérzés, a divat, a gasztronómia, a képzőművészet, az építészet és sok-sok más területen.

A B2-es szint már komoly előnyt jelent

Az intézet kiemelte, hogy a B2-es szint elérése mérföldkőnek számít a nyelvtanulásban. Ezen a szinten a tanuló önállóvá válik: képes megérteni összetett szövegeket, részt venni változatos beszélgetésekben és világosan kifejezni magát.

Ez nemcsak a hétköznapi kommunikációban jelent előnyt, hanem a továbbtanulásban is. A Francia Intézet szerint

a hallgatók számára ez a szint gyakran elegendő ahhoz, hogy további nyelvi felkészülés nélkül felvételt nyerjenek egy francia nyelvű egyetemre

Emellett a franciául beszélő diákok francia állami ösztöndíjjal tanulhatnak tovább mesterszakon bármely szakterületen Franciaországban.

A lehetőségek ráadásul nemcsak az egyetemistáknak szólnak. Az intézet szerint a francia állam számos tanulmányi vagy gyakornoki ösztöndíjat is kínál középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak vagy tanároknak.

A munkaerőpiacon is fontos a többnyelvűség

A francia nyelvtudás a szakmai életben is értékes lehet. A Francia Intézet arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, így számos olyan vállalat működik itthon, ahol a francia nyelv is fontos szerepet kap.

„A francia vállalatok olyan többnyelvű vezetőket keresnek, akik képesek az eltérő kulturális környezetekben való együttműködésre” – írták. A francia ráadásul a nemzetközi kapcsolatok nyelve is: hivatalos és munkanyelve többek között az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, az UNESCO-nak, a NATO-nak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.

A nyelvtudás az önéletrajzban is sokat számíthat. Az intézet szerint a B2-es szintet különösen nagyra értékelik, mert „valódi előnyt jelent a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben”.

Magyarországon is sokan tanulnak franciául

A becslések szerint jelenleg több mint 20 ezren tanulnak franciául Magyarországon. Az intézet szerint a francia az angol és a német után itthon a harmadik idegen nyelvnek számít.

A legtöbben második idegen nyelvként választják, jellemzően középiskolában. Jelenleg 265 iskolában oktatnak franciát, ebből 10 kéttannyelvű intézményben, és a 2025-ös adatok szerint 1410 fő tett érettségi vizsgát emelt vagy középszinten.

A Francia Intézet szerint a franciaoktatás színvonalában a tanárok szerepe is meghatározó. ”A több mint 450 magyarországi francia tanár elkötelezettsége központi szerepet játszik a nyelv magas színvonalú oktatásában, a diákok támogatásában és motiválásában.”

A közoktatás mellett az országban működő Alliance française hálózat és a Budapesti Francia Intézet is fontos szerepet játszik a francia nyelv népszerűsítésében. Az intézet szerint a budapesti nyelviskola jelenleg Budapest legnagyobb francia nyelvet oktató intézménye, ahol egész évben indulnak kurzusok.

A képzés egyik különlegessége, hogy már kezdő szinten is franciául zajlanak az órák. „Ez első hallásra esetleg kicsit ijesztőnek tűnhet, de a tapasztalatok alapján a hallgatók hamar megszokják és megszeretik, mert megtapasztalják, hogy mennyivel hatékonyabb és elmélyültebb tudásra tehetnek szert ezzel a módszerrel” – írta az intézet.

Hozzászólások

Egy újabb nyílt levél Lannert Juditnak: az SZFE-s hallgatóknak elegük lett a fejük felett hozott döntésekből

Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.

Nem csak az tehetséges, aki jól versenyzik – Kaderják Anita szerint az iskolarendszer már a nulladik ponton rengeteg gyereket elveszít

Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.