Új nyelvekkel bővült a KRÉTA nyelvtanulást segítő modulja
Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A középszintű francia írásbeli vizsga 180 perces, amelyen összesen 117 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga 240 percig tart, itt maximum 120 pont érhető el.
A francia írásbeli – ahogy minden idegen nyelvi érettségi – négy részből épül fel: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése és íráskészség.
Középszinten:
Emelt szinten:
Mindegyik vizsgarész maximum 30 pontot ér.
Az olvasott szövegértés feladatai között lehetnek tájékoztató szövegek, levelek, újságcikkek vagy akár online bejegyzések is. A diákok találkozhatnak feleletválasztós, igaz/hamis állításos feladatokkal, címek és szövegrészek párosításával, illetve képek és szövegek összekapcsolásával is. Középszinten elsősorban a szöveg fő információinak megértését mérik, emelt szinten azonban már a részletekre és a szerző véleményének értelmezésére is nagy hangsúly kerül.
A nyelvhelyesség részben azt vizsgálják, mennyire magabiztosan használják a diákok a francia nyelvtant és szókincset. Előfordulhatnak például feladatok, amelyekben a hiányos mondatokat kell kiegészíteni, mondatokat kell átalakítani vagy nyelvtani szerkezeteket felismerni. Középszinten általában 3-4, emelt szinten 4-5 feladat szerepel a feladatlapon.
A hallás utáni szövegértés során a vizsgázók anyanyelvi beszélők hanganyagait hallgatják meg kétszer. Ezek lehetnek interjúk, beszélgetések, rádiós bejelentések, telefonüzenetek, médiatartalmak vagy rövid ismeretterjesztő szövegek. A feladatok között szerepelhet feleletválasztás, igaz/hamis állítás, illetve hiányos mondatok vagy nyomtatványok kitöltése is.
Az íráskészség rész két feladatból áll. A diákoknak egy rövidebb, interakciós jellegű szöveget és egy hosszabb véleménykifejtő vagy leíró fogalmazást kell készíteniük. Emelt szinten fontos elvárás, hogy a vizsgázók árnyaltabban, általánosabb nézőpontból közelítsék meg a témát, és összetettebb nyelvi szerkezeteket használjanak.
A francia írásbeli érettségin közép- és emelt szinten is használható nyomtatott szótár, de kizárólag az íráskészség feladatrésznél. A diákok saját egy- vagy kétnyelvű szótárt vihetnek magukkal.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között rendezik meg.
A szóbeli vizsgán mindkét szinten tételt húznak a diákok. A vizsga részei:
A szóbeli középszinten 15, emelt szinten 20 perces.

A Budapesti Francia Intézet szerint a francia nyelvtudás ma is komoly előnyt jelenthet a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. A franciát világszerte közel 400 millióan beszélik, 29 ország hivatalos nyelve, emellett az Európai Unió egyik legfontosabb munkanyelve.
Az intézet kiemelte: a B2-es nyelvi szint elérése már komoly mérföldkőnek számít, hiszen ezen a szinten a diákok önállóan tudnak kommunikálni, és sok esetben további nyelvi felkészülés nélkül is felvételt nyerhetnek francia nyelvű egyetemekre. „Az önéletrajzban a B2-es szintet különösen nagyra értékelik” – írták, hozzátéve, hogy ez „valódi előnyt jelent a kizárólag angolul beszélő pályázókkal szemben”.
A Francia Intézet szerint a francia nyelv nemcsak a tanulmányokban, hanem a szakmai életben is hasznos lehet. Franciaország Magyarország harmadik legnagyobb befektetője, ezért számos vállalatnál fontos a többnyelvűség és a francia nyelv ismerete. Emellett a francia több nemzetközi szervezet – köztük az ENSZ, az UNESCO és az Európai Unió – hivatalos munkanyelve is.
Magyarországon jelenleg több mint 20 ezren tanulnak franciául, főként második idegen nyelvként középiskolában. Az intézet szerint az érdeklődés az elmúlt években is stabil maradt, miközben az online kurzusok és a mesterséges intelligenciára épülő nyelvtanulási lehetőségek tovább bővítették a tanulás formáit.
Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.