Új nyelvekkel bővült a KRÉTA nyelvtanulást segítő modulja

Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.

Február közepétől már spanyolul és franciául is ingyenesen tanulhatnak a diákok a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Moduljában (IFM). Emellett pedig már a magyar, mint idegen nyelv is elérhető az oldalon.

A feladatokat úgy alkották meg, hogy interaktívak és játékosak legyenek, amelyek támogatják az önálló tanulást. A tanári felület segítségével pedig követhető az is, hogyan haladnak a diákok.

A modulban a beszédet is gyakorolni lehet, amelyet egy AI vezérelt beszédszimuláció segít elő, így a diákok valós élethelyzetekben gyakorolhatják a nyelvhasználatot. A mesterséges intelligencia automatikusan alkalmazkodik a beszélgetőpartnere nyelvi szintjéhez.

Ebben a cikkben mutatjuk, hogyan lehet visszaigényelni az első sikeres nyelvvizsga árát.

Miholics Zoltán a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) szakmai vezetője szerint már több tízezer diák használja aktívan a nyelvtanulást segítő rendszert.

„Az IFM tizenhárom szintre tagolja a tananyagot, a teljesen kezdőtől a felsőfokú nyelvvizsga szintjéig, minden szinten öt témát dolgoz fel, fejezetekre bontva. Az egyes szinteken a témák és a konkrét leckék mindig az adott nyelv sajátosságaihoz és a nyelvtanulók igényeihez igazodnak” - tette hozzá.

Spanyolból és franciából az alapfokú (A2) nyelvi szintig juthatnak el a felhasználók. A leckék interaktívak, könnyen követhetők, a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatokat kínálnak, amelyek segítenek a tanulóknak abban, hogy önállóan használják a megszerzett nyelvtudást. A tananyagok pedig beépíthetők az érettségi felkészülés folyamatába is.

A magyar, mint idegen nyelv esetében a minimumszint (A1) érhető el, amely a legalapvetőbb nyelvi elemeket mutatja be. Itt a tanulók az alapvető kommunikációs helyzetekhez szükséges szókincset és nyelvtant sajátíthatják el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.