Új nyelvekkel bővült a KRÉTA nyelvtanulást segítő modulja

Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.

Február közepétől már spanyolul és franciául is ingyenesen tanulhatnak a diákok a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Moduljában (IFM). Emellett pedig már a magyar, mint idegen nyelv is elérhető az oldalon.

A feladatokat úgy alkották meg, hogy interaktívak és játékosak legyenek, amelyek támogatják az önálló tanulást. A tanári felület segítségével pedig követhető az is, hogyan haladnak a diákok.

A modulban a beszédet is gyakorolni lehet, amelyet egy AI vezérelt beszédszimuláció segít elő, így a diákok valós élethelyzetekben gyakorolhatják a nyelvhasználatot. A mesterséges intelligencia automatikusan alkalmazkodik a beszélgetőpartnere nyelvi szintjéhez.

Ebben a cikkben mutatjuk, hogyan lehet visszaigényelni az első sikeres nyelvvizsga árát.

Miholics Zoltán a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) szakmai vezetője szerint már több tízezer diák használja aktívan a nyelvtanulást segítő rendszert.

„Az IFM tizenhárom szintre tagolja a tananyagot, a teljesen kezdőtől a felsőfokú nyelvvizsga szintjéig, minden szinten öt témát dolgoz fel, fejezetekre bontva. Az egyes szinteken a témák és a konkrét leckék mindig az adott nyelv sajátosságaihoz és a nyelvtanulók igényeihez igazodnak” - tette hozzá.

Spanyolból és franciából az alapfokú (A2) nyelvi szintig juthatnak el a felhasználók. A leckék interaktívak, könnyen követhetők, a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatokat kínálnak, amelyek segítenek a tanulóknak abban, hogy önállóan használják a megszerzett nyelvtudást. A tananyagok pedig beépíthetők az érettségi felkészülés folyamatába is.

A magyar, mint idegen nyelv esetében a minimumszint (A1) érhető el, amely a legalapvetőbb nyelvi elemeket mutatja be. Itt a tanulók az alapvető kommunikációs helyzetekhez szükséges szókincset és nyelvtant sajátíthatják el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.