Új nyelvekkel bővült a KRÉTA nyelvtanulást segítő modulja

Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.

Február közepétől már spanyolul és franciául is ingyenesen tanulhatnak a diákok a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Moduljában (IFM). Emellett pedig már a magyar, mint idegen nyelv is elérhető az oldalon.

A feladatokat úgy alkották meg, hogy interaktívak és játékosak legyenek, amelyek támogatják az önálló tanulást. A tanári felület segítségével pedig követhető az is, hogyan haladnak a diákok.

A modulban a beszédet is gyakorolni lehet, amelyet egy AI vezérelt beszédszimuláció segít elő, így a diákok valós élethelyzetekben gyakorolhatják a nyelvhasználatot. A mesterséges intelligencia automatikusan alkalmazkodik a beszélgetőpartnere nyelvi szintjéhez.

Ebben a cikkben mutatjuk, hogyan lehet visszaigényelni az első sikeres nyelvvizsga árát.

Miholics Zoltán a KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) szakmai vezetője szerint már több tízezer diák használja aktívan a nyelvtanulást segítő rendszert.

„Az IFM tizenhárom szintre tagolja a tananyagot, a teljesen kezdőtől a felsőfokú nyelvvizsga szintjéig, minden szinten öt témát dolgoz fel, fejezetekre bontva. Az egyes szinteken a témák és a konkrét leckék mindig az adott nyelv sajátosságaihoz és a nyelvtanulók igényeihez igazodnak” - tette hozzá.

Spanyolból és franciából az alapfokú (A2) nyelvi szintig juthatnak el a felhasználók. A leckék interaktívak, könnyen követhetők, a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó feladatokat kínálnak, amelyek segítenek a tanulóknak abban, hogy önállóan használják a megszerzett nyelvtudást. A tananyagok pedig beépíthetők az érettségi felkészülés folyamatába is.

A magyar, mint idegen nyelv esetében a minimumszint (A1) érhető el, amely a legalapvetőbb nyelvi elemeket mutatja be. Itt a tanulók az alapvető kommunikációs helyzetekhez szükséges szókincset és nyelvtant sajátíthatják el.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.