Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.

  • Székács Linda

Ahogyan arról korábban számos alkalommal részletesen írtunk, míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint

2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel,

  • 2021-ben 85 504-en,
  • 2022-ben 83 145-en,
  • 2023-ban 66 307-en,
  • 2024-ben pedig csupán 58 969-en.

Bár még így is a középiskolások közül mennek a legtöbben nyelvvizsgázni - hiszen a beesés leginkább a diplomaszerzés előtt álló korosztályra vonatkozik, mivel ők azok, akik törvény hiányában nem fáradnak nyelvvizsgázással - a középiskolások között is jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvvizsgával rendelkeznek addigra, mire a felsőoktatásba felvételiznek. Holott azt az egyetemek a korábbinál bőkezűbben jutalmazzák többletpontokkal, az első sikeres nyelvvizsga megszerzése pedig lényegében ingyenes. Annak az árát ugyanis 72 700 forintig visszakaphatják azok, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát

és

  • a 35. életévüket még nem töltötték be, vagy
  • már betöltötték a 35. életévüket, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek.

    Ez a visszaesés a nyelvvizsgázó középiskolások számában a hallgatói kiválósági rangsor ezen szempontjában egyértelműen láthatható. Míg 2023-ban még a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők 99 százalékának volt nyelvvizsgája, 2024-ben ez már csak 82,72 százalék volt, mostanra pedig 80,52 százalék. Közel 20 százalékkal esett tehát vissza a nyelvvizsga-amnesztiák és a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta.

    A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre felvett hallgatók 89,64 százalékának volt legalább egy B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgája, mostanra pedig ez arány 72,17 százalék.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen két év alatt 89,56% százalékról 68,09 százalékra esett vissza a nyelvvizsgával felvett hallgatók száma. Vannak ugyanakkor pozitív változások is: az Állatorvostudományi Egyetemen például két év alatt 10 százalékkal, a Semmelweis Egyetemen 3 százalékkal nőtt a nyelvvizsga birtokában jelentkezől aránya.

    Így a nagy budapesti egyetemek ebben a részrangsorban visszacsúsztak; az élen pedig átvették a helyüket a specifikus képzéseket kínáló kisebb intézmények. 2026-ban a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgatót az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre vették fel, ahol az oktatás németül zajlik, tehát a nyelvtudás elengedhetetlen.

    Ezen az öt egyetemen a legmagasabb a nyelvvizsgával felvételiző diákok aránya:

    • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem - 95,24%
    • Állatorvostudományi Egyetem - 94,00%
    • Budapesti Corvinus Egyetem - 80,52%
    • Semmelweis Egyetem - 79,81%
    • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 72,17%
    Hozzászólások

    A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

    A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.