Közelegnek a szóbeli érettségik: mutatjuk, mire kell figyelni a vizsgákon
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Ahogyan arról korábban számos alkalommal részletesen írtunk, míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel,
- 2021-ben 85 504-en,
- 2022-ben 83 145-en,
- 2023-ban 66 307-en,
- 2024-ben pedig csupán 58 969-en.
Bár még így is a középiskolások közül mennek a legtöbben nyelvvizsgázni - hiszen a beesés leginkább a diplomaszerzés előtt álló korosztályra vonatkozik, mivel ők azok, akik törvény hiányában nem fáradnak nyelvvizsgázással - a középiskolások között is jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvvizsgával rendelkeznek addigra, mire a felsőoktatásba felvételiznek. Holott azt az egyetemek a korábbinál bőkezűbben jutalmazzák többletpontokkal, az első sikeres nyelvvizsga megszerzése pedig lényegében ingyenes. Annak az árát ugyanis 72 700 forintig visszakaphatják azok, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
- államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
- komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
- emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
- komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát
és
- a 35. életévüket még nem töltötték be, vagy
- már betöltötték a 35. életévüket, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek.
Ez a visszaesés a nyelvvizsgázó középiskolások számában a hallgatói kiválósági rangsor ezen szempontjában egyértelműen láthatható. Míg 2023-ban még a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők 99 százalékának volt nyelvvizsgája, 2024-ben ez már csak 82,72 százalék volt, mostanra pedig 80,52 százalék. Közel 20 százalékkal esett tehát vissza a nyelvvizsga-amnesztiák és a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre felvett hallgatók 89,64 százalékának volt legalább egy B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgája, mostanra pedig ez arány 72,17 százalék.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen két év alatt 89,56% százalékról 68,09 százalékra esett vissza a nyelvvizsgával felvett hallgatók száma. Vannak ugyanakkor pozitív változások is: az Állatorvostudományi Egyetemen például két év alatt 10 százalékkal, a Semmelweis Egyetemen 3 százalékkal nőtt a nyelvvizsga birtokában jelentkezől aránya.
Így a nagy budapesti egyetemek ebben a részrangsorban visszacsúsztak; az élen pedig átvették a helyüket a specifikus képzéseket kínáló kisebb intézmények. 2026-ban a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgatót az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre vették fel, ahol az oktatás németül zajlik, tehát a nyelvtudás elengedhetetlen.
Ezen az öt egyetemen a legmagasabb a nyelvvizsgával felvételiző diákok aránya:
- Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem - 95,24%
- Állatorvostudományi Egyetem - 94,00%
- Budapesti Corvinus Egyetem - 80,52%
- Semmelweis Egyetem - 79,81%
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 72,17%
