Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
A Magyar Államkincstár frissítette a nyelvvizsga támogatásról szóló tájékoztatóját, mely szerint 2026-ban maximum 80 700 forintot kaphattok vissza az első sikeres nyelvvizsga díjából.
A támogatás mértéke az államilag elismert nyelvvizsga, illetve az egyesíthető részvizsgák nyelvvizsgaközpontnak ténylegesen megfizetett díja, az emelt szintű idegen nyelvi érettségi Oktatási Hivatalnak megfizetett térítési díja, de legfeljebb a díj megfizetése időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő összeg – írják.
Hogyan lehet összevonni a szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítványt?
2025-ben a visszaigényelhető összeg maximálisan 72 700 forint volt, az idei évben ez nyolcezer forinttal emelkedett.
A támogatásra azok jogosultak, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát
és
a 35. életévüket még nem töltötték be, vagy
már betöltötték a 35. életévüket, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek.
A támogatás sokat segíthet, hiszen a nyelvvizsgák több tízezer forintba kerülnek. 2025 nyarán az Eduline már csak elvétve talált olyan nyelvvizsgaközpontot, ahol a középfokú nyelvvizsga ára 40 ezer forint alatt voltak. A vizsgák többsége azonban közép- és felsőfokon is 40-60 ezer forint között alakult - sőt, néhány ezt a lélektani határt meg is haladta.
Elvétve még lehet egy-két olyan nyelvvizsgaközpontot találni, ahol a középfokú nyelvvizsga ára 40 ezer forint alatt van, a vizsgák többsége azonban közép- és felsőfokon is 40-60 ezer forint között alakul. Sőt, néhány ezt a lélektani határt meg is haladja néhány ezer forinttal. Összeszedtük, mennyit kell most fizetni egy nyelvvizsgáért.
Az idei nyelvvizsga árak is még változhatnak, a nyelvvizsgaközpontok általában tavasszal emelnek az áraikon, így nemsokára kiderül, hogy idén mennyivel kell majd számolni azoknak, akik nyelvvizsgát akarnak tenni.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
