Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
Nem teljes a kép. Az idegen nyelvi kompetenciamérés csak az olvasásértést és részben a hallás utáni értést méri, a beszéd- és íráskészségeket nem. Ez azt jelenti, hogy a felmérésben elért pontszámok csak a szövegértési képességet tükrözik, nem pedig a diákok komplex nyelvtudását. Így például valaki, aki magas szinten érti az olvasott szövegeket, még nem biztos, hogy ugyanolyan szinten tud beszélni vagy írni idegen nyelven.
Javul a nyelvi teljesítmény, de a nyelvizsgázók száma továbbra is csökken
Az angol nyelvi mérés eredményei első ránézésre azt a látszatot keltik, hogy a diákok a kilencedik évfolyamtól kezdik komolyan venni a nyelvtanulást. A 6. képességszintet a nyolcadikosok mindössze 1,73%-a érte el, kilencedikben ez az arány 5,58%-ra nő, tizedikben 8,49%, majd tizenegyedikben 9,84%. A 9-11. évfolyamok eredményei azonban nem összevethetők a többi évfolyam átlageredményeivel, mivel előbbiek esetében a szakképző intézmények nem, csak a köznevelési intézmények vesznek részt a mérésben.
Az évfolyamokon a Közös Európai Referenciakeret (KER) által meghatározott szinteket várnak el. 6-7. évfolyamon A1-et, 8-9. évfolyamon A2-t, 10-11. évfolyamon B1-et.
Frissítés (2025. 11. 20.): az Oktatási Hivatal válaszából kiderült, hogy "A kompetenciamérés során a tanulók nemcsak az évfolyamukon a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervben elvárt szintről kapnak feladatokat, hanem pre-A1 szinttől C1-es szintig vegyesen, évfolyamonként más-más arányban, így a tanuló a mérési eredményből a nyelvtudásának szintjéről kap visszajelzést (pre-A1-től C1+-ig terjedő skálán)."
Az alábbi ábrán látható, melyik képességszint milyen nyelvi tudásnak felel meg.
Tehát a legmagabb képességszinten teljesítő tizenegyedikesek tudása C1-es szintnek felel meg, ami a hivatalos definíció szerintazt jelenti, hogy a diákok majdnem 10 százaléka a nem világosan szerkesztett és rejtett jelentéstartalmú, hosszú szöveget is megértik. Szinte erőfeszítés nélkül értik meg a tévéműsorokat és a filmeket, a hosszú, összetett, tényszerű és irodalmi szövegeket; érzékelik bennük a különböző stílusjegyeket.
A nyolcadikosok eredményét azért érdemes közelebbről megvizsgálni, mert abból vonhatunk le az országos áltagteljesítményre vonatkozó következtetéseket. Azt látjuk, hogy a tanulók 26,34%-a van B1-es szinten, 18,04%-a B2-es szinten és 1,73%-a C1-es szinten.
Mivel Magyarországon nem kell kötelezően nyelvvizsgát tenni középiskolában, nem mindenki fejleszti tovább magát. Előfordulhat az is, hogy a diákok nyelvtudása már megvan hozzá, de nem mennek el nyelvvizsgázni. Többek között ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt években a nyelvvizsgázók aránya Magyarországon soha nem látott mértékben csökkent, amit az Eduline-on is megírtunk.
Érdekes statisztika, hogy az angolból a fiúk jellemzően erősebbek, kivéve a nyolcadik évfolyamot, ahol a lányok átlagosan 14 ponttal előzik meg a fiúkat.
A lányok brillíroznak
németből
, a végzősök töredéke éri el a középszintet
A német nyelvi mérésén a lányok minden évfolyamon kiemelkedtek, különösen nyolcadikban, ahol 89 ponttal vezettek a fiúkkal szemben. Német nyelvből az angollal ellentétben csak öt képességszinten mérik a tanulókat. Ebben az esetben a legmagasabb szint B2-es vagy afeletti nyelvtudást jelent. "A nyelvek közötti eltérés oka, hogy a német nyelvi méréseken sokkal kevesebben vesznek részt, és kevés tanuló esett a legmagasabb tartományba" - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Hivatalosan középszintű nyelvvizsgát B2-es szintű tudással lehet szerezni. Ezen a tudásszinten a diákok el tudják olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Illetve megértik a kortárs irodalmi prózát is. Ezen a szinten az érettségizők 13 százaléka áll. Ebben az esetben is érdemes hozzátenni, hogy nem teljes a kép, hiszen ebben a statisztikában a szakképző intézmények nem szerepelnek.
A nyugati vármegyék toronymagasan vezetnek
Földrajzi szempontból egyértelműen látszik a Nyugat–Kelet különbség. Angolból a 6-8. évfolyamon a főváros diákjai teljesítenek a legjobban, de kilencediktől a nyugati országrész kerül az élre, kiemelkedően Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyével. Átlagosan 1900 pont feletti eredményt mértek például Budapest V. kerületében, a Pannonhalmi, a Körmendi, a Keszthelyi, a Pásztói, a Zalaegerszegi, a Veszprémi és a Bonyhádi járásokban.
A leggyengébb teljesítmény Északkelet-Magyarországon látszik: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyék diákjai a Putnoki, a Derecskei, a Püspökladányi és a Szikszói járásokban nem érték el az 1500 pontot sem.
Már nyelvvizsga-bizonyítvány sem kell ahhoz, hogy valakiből nyelvoktató lehessen
A német nyelvnél a nyugati előny még hangsúlyosabb: 11. évfolyamon a legerősebb diákok Budapesten kívül Győr-Moson-Sopron, Zala, Fejér és Tolna vármegyékből kerülnek ki. 2000 pont feletti átlagot értek el a Gárdonyi, a Pannonhalmi, a Gyöngyösi és a Tolnai járásokban, valamint Budapest XX., XIX., XVIII. és XII. kerületben. A leggyengébb németesek Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből kerültek ki.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
