Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A 72 éves Gaál Ottó 1974 és 1995 között összesen 27 nyelvből tett közép- és felsőfokú nyelvvizsgát, később pedig kidolgozta saját módszerét, a kreatív nyelvtanulást. A HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a magyar nyelvoktatás túl sok lexikális tudásra épít, miközben kevés figyelmet fordít arra, hogy a diákok valóban használni is tudják a nyelvet.
Gaál szerint a nyelvtanulás lényege nem több ezer szó bemagolása, hanem a nyelvi szerkezetek megértése és biztos használata. „A nyelvtanulás nem bölcsész-, inkább mérnöki munka: szerkezeteket kell felismerni, egyenleteket alkotni, amelyekbe belehelyezzük a megfelelő szavakat.”
Azt mondta, az aktív és a passzív szókincs aránya nagyjából egy az öthöz, vagyis jóval több szót értünk meg, mint amennyit rendszeresen használunk. Szerinte ezért nem a megtanult szavak száma a legfontosabb, hanem az, hogy a nyelvtanuló magabiztosan tudja alkalmazni őket.
Ha én ezer szóval belépek a nyelvvizsgára, de úgy, hogy a megfelelő igét minden módon tudom ragozni, és ahhoz kapcsolni a többi szót, akkor azt a benyomást keltem, mintha ötezer szót tudnék.
Ennek megfelelően saját könyvében is mindössze 150 igére és ezer szóra építette fel az alapokat. Úgy véli, „ezer szóval, jól begyakorolt sémákkal le lehet nyűgözni a vizsgabizottságokat, és az idegen nyelvi környezetet is.”
AI-beszédszimulációval gyakorolhatnak idegen nyelvet a diákok a KRÉTA-ban
Gaál szerint a jelenlegi középiskolai nyelvkönyvek túlzsúfoltak, ezért a diákok sok olyan anyagot tanulnak meg, amelyre a kezdeti szinteken nincs feltétlenül szükség. Úgy véli, a nyelvkönyvek reformja viszonylag egyszerű lenne.
„Kell egy nagy olló, kettévágni a könyvet, és csak a felét tanítani” – fogalmazott és hozzátette, hogy ezt képletesen érti. Szerinte témakörönként kellene csökkenteni a tananyagot, hogy a diákok kevesebb, de biztosabb tudást szerezzenek. Érdekességként azt is elárulta, hogy könyvének ezer szavas alapszókincsét a Szomszédok című sorozat leggyakrabban előforduló szavaiból állította össze, mert szerinte az jól tükrözte a hétköznapi beszélt nyelvet.
A HVG felidézte, hogy szakértői becslések szerint 600-800 tanóra elegendő lehet egy középfokú nyelvvizsgához, miközben a magyar közoktatásban a diákok az érettségiig 1200-1800 nyelvórán vesznek részt. Ennek ellenére sok végzős mégsem jut el erre a szintre. Gaál Ottó szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a nyelvórákon a beszéd háttérbe szorul. A diákok előbb írni és olvasni tanulnak, sokat hallgatják a tanárt, miközben kevés lehetőségük van valóban megszólalni.
Azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz.
Úgy gondolja, a beszédet külön készségtantárgyként kellene kezelni, hasonlóan a zeneoktatáshoz, hiszen egyszerre csak egy ember tud beszélni, ezért nagy létszámú csoportokban nehéz elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítani.
A szóbeli nyelvvizsgákkal kapcsolatban is más álláspontot képvisel, mint sok nyelvtanár. Szerinte nem az a cél, hogy a tanuló mindenáron beszéljen, hanem hogy kevés, de biztos tudásra építsen, mert ebből később könnyebben fejlődhet tovább. A valódi nyelvtudást pedig nem hétköznapi helyzetekhez köti: „Nem nyelvtudás, ha tudok kérni egy kávét az adott nyelven, az onnantól kezdődik, ha meg tudom nevettetni a taxisofőrt.”
Podcastek, filmek, játékos szókártyák – nyáron a nyelvtanulást vagy a már megszerzett tudás szinten tartását sokkal lazábban is fel lehet fogni. Összegyűjtöttünk néhány módszert és ingyenes alkalmazást, amelyekkel akár észrevétlenül is fejlődhettek.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
