A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A 72 éves Gaál Ottó 1974 és 1995 között összesen 27 nyelvből tett közép- és felsőfokú nyelvvizsgát, később pedig kidolgozta saját módszerét, a kreatív nyelvtanulást. A HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a magyar nyelvoktatás túl sok lexikális tudásra épít, miközben kevés figyelmet fordít arra, hogy a diákok valóban használni is tudják a nyelvet.

Gaál szerint a nyelvtanulás lényege nem több ezer szó bemagolása, hanem a nyelvi szerkezetek megértése és biztos használata. „A nyelvtanulás nem bölcsész-, inkább mérnöki munka: szerkezeteket kell felismerni, egyenleteket alkotni, amelyekbe belehelyezzük a megfelelő szavakat.”

Azt mondta, az aktív és a passzív szókincs aránya nagyjából egy az öthöz, vagyis jóval több szót értünk meg, mint amennyit rendszeresen használunk. Szerinte ezért nem a megtanult szavak száma a legfontosabb, hanem az, hogy a nyelvtanuló magabiztosan tudja alkalmazni őket.

Ha én ezer szóval belépek a nyelvvizsgára, de úgy, hogy a megfelelő igét minden módon tudom ragozni, és ahhoz kapcsolni a többi szót, akkor azt a benyomást keltem, mintha ötezer szót tudnék.

Ennek megfelelően saját könyvében is mindössze 150 igére és ezer szóra építette fel az alapokat. Úgy véli, „ezer szóval, jól begyakorolt sémákkal le lehet nyűgözni a vizsgabizottságokat, és az idegen nyelvi környezetet is.”

AI-beszédszimulációval gyakorolhatnak idegen nyelvet a diákok a KRÉTA-ban

HVG / Reviczky Zsolt

A tankönyvek felét kihagyná

Gaál szerint a jelenlegi középiskolai nyelvkönyvek túlzsúfoltak, ezért a diákok sok olyan anyagot tanulnak meg, amelyre a kezdeti szinteken nincs feltétlenül szükség. Úgy véli, a nyelvkönyvek reformja viszonylag egyszerű lenne.

„Kell egy nagy olló, kettévágni a könyvet, és csak a felét tanítani” – fogalmazott és hozzátette, hogy ezt képletesen érti. Szerinte témakörönként kellene csökkenteni a tananyagot, hogy a diákok kevesebb, de biztosabb tudást szerezzenek. Érdekességként azt is elárulta, hogy könyvének ezer szavas alapszókincsét a Szomszédok című sorozat leggyakrabban előforduló szavaiból állította össze, mert szerinte az jól tükrözte a hétköznapi beszélt nyelvet.

A diákok túl keveset beszélnek az órákon

A HVG felidézte, hogy szakértői becslések szerint 600-800 tanóra elegendő lehet egy középfokú nyelvvizsgához, miközben a magyar közoktatásban a diákok az érettségiig 1200-1800 nyelvórán vesznek részt. Ennek ellenére sok végzős mégsem jut el erre a szintre. Gaál Ottó szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a nyelvórákon a beszéd háttérbe szorul. A diákok előbb írni és olvasni tanulnak, sokat hallgatják a tanárt, miközben kevés lehetőségük van valóban megszólalni.

Azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz.

Úgy gondolja, a beszédet külön készségtantárgyként kellene kezelni, hasonlóan a zeneoktatáshoz, hiszen egyszerre csak egy ember tud beszélni, ezért nagy létszámú csoportokban nehéz elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítani.

A szóbeli nyelvvizsgákkal kapcsolatban is más álláspontot képvisel, mint sok nyelvtanár. Szerinte nem az a cél, hogy a tanuló mindenáron beszéljen, hanem hogy kevés, de biztos tudásra építsen, mert ebből később könnyebben fejlődhet tovább. A valódi nyelvtudást pedig nem hétköznapi helyzetekhez köti: „Nem nyelvtudás, ha tudok kérni egy kávét az adott nyelven, az onnantól kezdődik, ha meg tudom nevettetni a taxisofőrt.”

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.