A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).
„A beszéd egy olyan készség, amelyet csak rendszeres, aktív használattal lehet fejleszteni” – mondja Miholics Zoltán, az IFM szakmai vezetője.
A KRÉTA IFM idei újítása, hogy a korábbi chatbot-feladatait AI-alapú beszédszimulációk váltották fel. Ezek nem előre rögzített párbeszédek, hanem életszerű helyzeteket modelleznek, a diák válaszaihoz alkalmazkodnak és valós idejű, személyre szabott visszajelzést adnak.
Miholics szerint a tanulás időzítése is számít: délelőtt, friss állapotban a leghatékonyabbak a rövid, intenzív gyakorlások.
Az IFM-ben szintfelmérők, tematikus beszédgyakorlatok, szókincsfejlesztő leckék és több ezer nyelvtani magyarázat érhető el. A diákok a platform használatát egyszerű módszerekkel is kiegészíthetik – például idegen nyelvű filmekkel vagy podcastokkal.
Az új nyelvtanulókat már nem a nyugati nyelvek érdeklik
A szülők is bekapcsolódhatnak a nyelvtanulásba
A felület nemcsak a tanulók, hanem a szülők számára is ingyen hozzáférhető. „Sok családban a szülők lelkesedése még a diákokét is meghaladja” – emeli ki Miholics. Szerinte a felnőttek motivációját az erősíti, hogy a nyelvtudás ma már elengedhetetlen a munkában és a mindennapokban is.
Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták
Érettségizőknek különösen hasznos időszak a szünet
A végzősök számára a december–januári hónapok ideálisak a célzott vizsgafelkészülésre. Az AI-beszédszimulációk segítségével gyakorolhatók a tipikus érettségi szituációk, gyorsan bővíthető a szókincs, és rövid idő alatt is látványos fejlődés érhető el. Az IFM angol, német, spanyol és francia nyelvet támogat, és bármilyen eszközről – akár telefonról – használható.
A generatív mesterséges intelligenciára épülő beszédgyakorlatokkal a téli szünet már nem a tudásvesztés időszaka: félóra játékos, személyre szabott gyakorlással könnyedén szinten tartható vagy akár fejleszthető a nyelvtudás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
