A téli szünet könnyen visszaveti a nyelvtanulást, különösen a beszédkészséget. Pedig napi 20–30 perc célzott gyakorlás elegendő ahhoz, hogy a tanulók januárban ugyanonnan folytathassák, ahol abbahagyták. Ebben segít a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM).
„A beszéd egy olyan készség, amelyet csak rendszeres, aktív használattal lehet fejleszteni” – mondja Miholics Zoltán, az IFM szakmai vezetője.
A KRÉTA IFM idei újítása, hogy a korábbi chatbot-feladatait AI-alapú beszédszimulációk váltották fel. Ezek nem előre rögzített párbeszédek, hanem életszerű helyzeteket modelleznek, a diák válaszaihoz alkalmazkodnak és valós idejű, személyre szabott visszajelzést adnak.
Miholics szerint a tanulás időzítése is számít: délelőtt, friss állapotban a leghatékonyabbak a rövid, intenzív gyakorlások.
Az IFM-ben szintfelmérők, tematikus beszédgyakorlatok, szókincsfejlesztő leckék és több ezer nyelvtani magyarázat érhető el. A diákok a platform használatát egyszerű módszerekkel is kiegészíthetik – például idegen nyelvű filmekkel vagy podcastokkal.
Az új nyelvtanulókat már nem a nyugati nyelvek érdeklik
A szülők is bekapcsolódhatnak a nyelvtanulásba
A felület nemcsak a tanulók, hanem a szülők számára is ingyen hozzáférhető. „Sok családban a szülők lelkesedése még a diákokét is meghaladja” – emeli ki Miholics. Szerinte a felnőttek motivációját az erősíti, hogy a nyelvtudás ma már elengedhetetlen a munkában és a mindennapokban is.
Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták
Érettségizőknek különösen hasznos időszak a szünet
A végzősök számára a december–januári hónapok ideálisak a célzott vizsgafelkészülésre. Az AI-beszédszimulációk segítségével gyakorolhatók a tipikus érettségi szituációk, gyorsan bővíthető a szókincs, és rövid idő alatt is látványos fejlődés érhető el. Az IFM angol, német, spanyol és francia nyelvet támogat, és bármilyen eszközről – akár telefonról – használható.
A generatív mesterséges intelligenciára épülő beszédgyakorlatokkal a téli szünet már nem a tudásvesztés időszaka: félóra játékos, személyre szabott gyakorlással könnyedén szinten tartható vagy akár fejleszthető a nyelvtudás.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
