Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben szinte minden nyelvből drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, egyetlen kivétel mégis akad: magyarból tíz év alatt közel a duplájára nőtt a vizsgázók száma.
A számok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a 2010-es évek végéhez képest látványosan kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2016-ban még 134 520 vizsgázó volt, 2025-re ez a szám 56 512-re csökkent. Ez több mint 50 százalékos visszaesést jelent.
A legnépszerűbb nyelvek közül is komoly a csökkenés a 2016-os és a 2025-ös évet összehasonlítva:
De még a korábban népszerű „könnyebbnek tartott” nyelvek is szinte eltűntek:
Miközben a legtöbb nyelvnél meredek zuhanás látható, a magyar mint idegen nyelv teljesen más pályát fut be. 2026-ban 233, tavaly pedig 411 vizsgázót számolt az Oktatási Hivatal. A növekedés különösen 2021 után gyorsult fel, amikor a számok tartósan 300 fölé emelkedtek.
Ha érdekel titeket, milyen egy magyar nyelvvizsga, az ECL honlapján megnézhetitek.
Korábban többször írtunk arról, hogy mi állhat a nyelvvizsgák csökkenése mögött. Egyrészt megszűnt a kötelező nyelvvizsga a diplomához, 2020-ban eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, ami jelentősen csökkentette a vizsgázási hajlandóságot. A Covid-járvány idején a vizsgaközpontok működése korlátozott volt, ami visszavetette a vizsgaszámokat. Átalakult a nyelvvizsgáért járó többletpontok rendszere is a felsőoktatásban, és intézményi hatáskörbe került, ami csökkentette a nyelvvizsga jelentőségét a felvételinél.
Mindemellett egyre több helyen elfogadnak más nyelvtudást igazoló formákat, így sokan nem a klasszikus nyelvvizsgát választják. Az olyan nyelvek, mint az eszperantó vagy a lovári, amelyek korábban „gyors nyelvvizsga” opcióként működtek, szinte teljesen eltűntek.
A magyar mint idegen nyelv esetében más folyamatok érvényesülhetnek: nő a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, egyre több külföldi munkavállaló jelenik meg és a letelepedéshez és integrációhoz is fontos lehet a nyelvtudás igazolása.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Egy gyerek akár úgy is küzdhet az olvasással, hogy a hagyományos tesztekből nem derül ki, pontosan mi okozza a problémát.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
