Magyar, mint idegen nyelv: tíz év alatt megduplázódott a nyelvvizsgák száma, miközben minden más nyelv bezuhant

Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.

Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben szinte minden nyelvből drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, egyetlen kivétel mégis akad: magyarból tíz év alatt közel a duplájára nőtt a vizsgázók száma.

A számok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a 2010-es évek végéhez képest látványosan kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2016-ban még 134 520 vizsgázó volt, 2025-re ez a szám 56 512-re csökkent. Ez több mint 50 százalékos visszaesést jelent.

A legnépszerűbb nyelvek közül is komoly a csökkenés a 2016-os és a 2025-ös évet összehasonlítva:

  • angol: 96 041-ről 47 773-ra csökkent
  • német: 27 842-ről 6 810-re csökkent
  • francia: 2 020-ról 326-ra csökkent
  • spanyol: 1 306-ról 425-re csökkent

De még a korábban népszerű „könnyebbnek tartott” nyelvek is szinte eltűntek:

  • eszperantó: 3 212-ről 9-re esett a nyelvvizsgák száma
  • cigány (lovári): 1 378-ról nullára zuhant

Miközben a legtöbb nyelvnél meredek zuhanás látható, a magyar mint idegen nyelv teljesen más pályát fut be. 2026-ban 233, tavaly pedig 411 vizsgázót számolt az Oktatási Hivatal. A növekedés különösen 2021 után gyorsult fel, amikor a számok tartósan 300 fölé emelkedtek.

Ha érdekel titeket, milyen egy magyar nyelvvizsga, az ECL honlapján megnézhetitek.

Mi áll a visszaesés mögött?

Korábban többször írtunk arról, hogy mi állhat a nyelvvizsgák csökkenése mögött. Egyrészt megszűnt a kötelező nyelvvizsga a diplomához, 2020-ban eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, ami jelentősen csökkentette a vizsgázási hajlandóságot. A Covid-járvány idején a vizsgaközpontok működése korlátozott volt, ami visszavetette a vizsgaszámokat. Átalakult a nyelvvizsgáért járó többletpontok rendszere is a felsőoktatásban, és intézményi hatáskörbe került, ami csökkentette a nyelvvizsga jelentőségét a felvételinél.

Mindemellett egyre több helyen elfogadnak más nyelvtudást igazoló formákat, így sokan nem a klasszikus nyelvvizsgát választják. Az olyan nyelvek, mint az eszperantó vagy a lovári, amelyek korábban „gyors nyelvvizsga” opcióként működtek, szinte teljesen eltűntek.

A magyar mint idegen nyelv esetében más folyamatok érvényesülhetnek: nő a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, egyre több külföldi munkavállaló jelenik meg és a letelepedéshez és integrációhoz is fontos lehet a nyelvtudás igazolása.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.