Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben szinte minden nyelvből drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, egyetlen kivétel mégis akad: magyarból tíz év alatt közel a duplájára nőtt a vizsgázók száma.
A számok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a 2010-es évek végéhez képest látványosan kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2016-ban még 134 520 vizsgázó volt, 2025-re ez a szám 56 512-re csökkent. Ez több mint 50 százalékos visszaesést jelent.
A legnépszerűbb nyelvek közül is komoly a csökkenés a 2016-os és a 2025-ös évet összehasonlítva:
De még a korábban népszerű „könnyebbnek tartott” nyelvek is szinte eltűntek:
Miközben a legtöbb nyelvnél meredek zuhanás látható, a magyar mint idegen nyelv teljesen más pályát fut be. 2026-ban 233, tavaly pedig 411 vizsgázót számolt az Oktatási Hivatal. A növekedés különösen 2021 után gyorsult fel, amikor a számok tartósan 300 fölé emelkedtek.
Ha érdekel titeket, milyen egy magyar nyelvvizsga, az ECL honlapján megnézhetitek.
Korábban többször írtunk arról, hogy mi állhat a nyelvvizsgák csökkenése mögött. Egyrészt megszűnt a kötelező nyelvvizsga a diplomához, 2020-ban eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, ami jelentősen csökkentette a vizsgázási hajlandóságot. A Covid-járvány idején a vizsgaközpontok működése korlátozott volt, ami visszavetette a vizsgaszámokat. Átalakult a nyelvvizsgáért járó többletpontok rendszere is a felsőoktatásban, és intézményi hatáskörbe került, ami csökkentette a nyelvvizsga jelentőségét a felvételinél.
Mindemellett egyre több helyen elfogadnak más nyelvtudást igazoló formákat, így sokan nem a klasszikus nyelvvizsgát választják. Az olyan nyelvek, mint az eszperantó vagy a lovári, amelyek korábban „gyors nyelvvizsga” opcióként működtek, szinte teljesen eltűntek.
A magyar mint idegen nyelv esetében más folyamatok érvényesülhetnek: nő a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, egyre több külföldi munkavállaló jelenik meg és a letelepedéshez és integrációhoz is fontos lehet a nyelvtudás igazolása.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 6610 elsőhelyes jelentkezés érkezett a rövidített tanári mesterképzésekre, a legtöbben levelező képzési formát jelöltek meg.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
