Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben szinte minden nyelvből drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, egyetlen kivétel mégis akad: magyarból tíz év alatt közel a duplájára nőtt a vizsgázók száma.
A számok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a 2010-es évek végéhez képest látványosan kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2016-ban még 134 520 vizsgázó volt, 2025-re ez a szám 56 512-re csökkent. Ez több mint 50 százalékos visszaesést jelent.
A legnépszerűbb nyelvek közül is komoly a csökkenés a 2016-os és a 2025-ös évet összehasonlítva:
De még a korábban népszerű „könnyebbnek tartott” nyelvek is szinte eltűntek:
Miközben a legtöbb nyelvnél meredek zuhanás látható, a magyar mint idegen nyelv teljesen más pályát fut be. 2026-ban 233, tavaly pedig 411 vizsgázót számolt az Oktatási Hivatal. A növekedés különösen 2021 után gyorsult fel, amikor a számok tartósan 300 fölé emelkedtek.
Ha érdekel titeket, milyen egy magyar nyelvvizsga, az ECL honlapján megnézhetitek.
Korábban többször írtunk arról, hogy mi állhat a nyelvvizsgák csökkenése mögött. Egyrészt megszűnt a kötelező nyelvvizsga a diplomához, 2020-ban eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, ami jelentősen csökkentette a vizsgázási hajlandóságot. A Covid-járvány idején a vizsgaközpontok működése korlátozott volt, ami visszavetette a vizsgaszámokat. Átalakult a nyelvvizsgáért járó többletpontok rendszere is a felsőoktatásban, és intézményi hatáskörbe került, ami csökkentette a nyelvvizsga jelentőségét a felvételinél.
Mindemellett egyre több helyen elfogadnak más nyelvtudást igazoló formákat, így sokan nem a klasszikus nyelvvizsgát választják. Az olyan nyelvek, mint az eszperantó vagy a lovári, amelyek korábban „gyors nyelvvizsga” opcióként működtek, szinte teljesen eltűntek.
A magyar mint idegen nyelv esetében más folyamatok érvényesülhetnek: nő a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, egyre több külföldi munkavállaló jelenik meg és a letelepedéshez és integrációhoz is fontos lehet a nyelvtudás igazolása.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
