Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben szinte minden nyelvből drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, egyetlen kivétel mégis akad: magyarból tíz év alatt közel a duplájára nőtt a vizsgázók száma.
A számok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a 2010-es évek végéhez képest látványosan kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2016-ban még 134 520 vizsgázó volt, 2025-re ez a szám 56 512-re csökkent. Ez több mint 50 százalékos visszaesést jelent.
A legnépszerűbb nyelvek közül is komoly a csökkenés a 2016-os és a 2025-ös évet összehasonlítva:
De még a korábban népszerű „könnyebbnek tartott” nyelvek is szinte eltűntek:
Miközben a legtöbb nyelvnél meredek zuhanás látható, a magyar mint idegen nyelv teljesen más pályát fut be. 2026-ban 233, tavaly pedig 411 vizsgázót számolt az Oktatási Hivatal. A növekedés különösen 2021 után gyorsult fel, amikor a számok tartósan 300 fölé emelkedtek.
Ha érdekel titeket, milyen egy magyar nyelvvizsga, az ECL honlapján megnézhetitek.
Korábban többször írtunk arról, hogy mi állhat a nyelvvizsgák csökkenése mögött. Egyrészt megszűnt a kötelező nyelvvizsga a diplomához, 2020-ban eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként, ami jelentősen csökkentette a vizsgázási hajlandóságot. A Covid-járvány idején a vizsgaközpontok működése korlátozott volt, ami visszavetette a vizsgaszámokat. Átalakult a nyelvvizsgáért járó többletpontok rendszere is a felsőoktatásban, és intézményi hatáskörbe került, ami csökkentette a nyelvvizsga jelentőségét a felvételinél.
Mindemellett egyre több helyen elfogadnak más nyelvtudást igazoló formákat, így sokan nem a klasszikus nyelvvizsgát választják. Az olyan nyelvek, mint az eszperantó vagy a lovári, amelyek korábban „gyors nyelvvizsga” opcióként működtek, szinte teljesen eltűntek.
A magyar mint idegen nyelv esetében más folyamatok érvényesülhetnek: nő a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, egyre több külföldi munkavállaló jelenik meg és a letelepedéshez és integrációhoz is fontos lehet a nyelvtudás igazolása.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
